Modern Filológiai Közlemények 2000/1. [antikvár]

Importált kulturális javak: a populáris műfajok fordítása. Science fiction és fantasySohár AnikóMint köztudott, a rendszerváltás előtti időkben a szórakoztató irodalom rendszere (vö. polysystem theory, Even-Zohar 1991) ugyancsak hiányos volt, egyes műfajok nem léteztek magyarul, s a többit is épp csak megtűrték". A tárgyalandó két műfajból a tudományos-fantasztikus irodalom, manapság science fiction, az utóbbi, megtűrt kategóriába esett, míg a fantasy, mint műfaj, mint besorolás, egyáltalán nem létezett, annak ellenére, hogy Tolkien műfajteremtő regénye, A Gyűrűk Ura, addigra már megjelent magyarul Réz Ádám és Göncz Árpád fordításában a Gondolat Kiadónál.1989 előtt elvétve adtak ki science fiction szövegeket. A válogatás többek között ideológiai alapon történt, ennek betudhatóan számos jelentős író egyáltalán nem jelent meg magyarul a rendszerváltás előtt, írásaik tilalmasnak minősültek.A helyzet 1989-ben alaposan megváltozott, megszűntek a korábbi tilalmak, s számos újonnan alakult kis kiadó kezdett science fictiont és fantasyt publikálni, többnyire fordításokat, illetve álfordításokat. Gideon Toury nyomán (1995:40) álfordításnak (fictitious vagy pseudotranslation) nevezem azokat a szövegeket, amelyeknek nem létezik forrásszövege (source text), fiktív - általában angol - címe van, amely az esetek többségében nem egyezik meg a magyar címmel, s gyakran más kitalált bibliográfiai adatokat is föltüntet a kolofon, például költött Idadót, fordítási dátumot, fordító (ka) t. Ezekben az esetekben igen gyakori, hogy a valódi szerző(ke)t tüntetik föl fordítóként. A tényleges fordítások túlnyomó többségét angolból ültették magyarra, a korábbi széles forráskultúra-választék (source culture) igen gyorsan leszűkült az angolszász kultúrákra, ami végül is nem csoda, hiszen a populáris műfajokban, beleértve a science fictiont és a fantasyt, az alkotások zöme angol nyelven íródik. Ez a tény természetesen jelentős mértékben befolyásolta magukat a fordításokat; a leíró fordítástudomány (Descriptive Translation Studies) már régen kimutatta, hogy a fordítandó művek kiválasztása elválaszthatatlanul összefügg a fordítási szabályokkal (translation norms) és a fordítások minőségével.Mind a valódi fordítások, mind az átfordítások vizsgálata igen sokat elárul a kulturális import folyamatáról és a célkultúra (target culture) állapotáról. A továbbiakban először röviden összefoglalom a politikai változások előtti helyzetet, amely azután viszonyítási alapként fog szolgálni, majd bemutatom a kutatások eredményét, előbb a valódi fordításokból megállapított tényeket, utána az álfordítások tanulságait, amelyekből általánosítha-