Mozgó Világ 2015. november [antikvár]

A látszat ellenére semmi sem marad a régiben. Vilfredo Pareto szerint a történelem az arisztokrácia temetője; az elitek körforgása megállíthatatlan. Csak az biztos, hogy a hatalom jelensége fennmarad, de aktuális hordozói folyamatosan változnak.1 Pedig hányszor próbálták örökkévalóvá tenni hatalmukat és gazdagságukat az éppen aktuális elitcsoportok tagjai, hogy azután történelmileg rövid idő alatt kihulljanak a rostán! Igaz, ez a borús perspektíva sohasem zavarja azokat, akik épp hatalmuk csúcsán vannak, és abban bíznak, hogy kivételezett helyzetük akár egy emberöltőig fennmaradhat. Ezért is vannak mindig új és új jelentkezők, akik legszívesebben lefagyasztanák az adott állapotokat. A szervezetek oligarchizálódásának vastörvénye2 mellett a politikai szociológia másik, sokszor igazolt tézise az elitek cirkulációja.3 Ennek fényében érdemes tanulmányozni a leggazdagabbnak és legbefolyásosabbnak ítélt magyar szereplők összetételét is. Hatalmon elsősorban azt értjük, ha valaki mások akaratával szem-