Mozgó Világ 2018. január-december [antikvár]

Kántor Péter Tropeában kék a tenger i.m. Heltai Jenő: Négy fal között Két hét alatt írj valamit! - Tanulj meg élni! De legalábbis olvasd el azt a Naplót, amit a Naplóíró írt egy teljes éven át, hogy megörökítse azt a hosszú évet. Leírta szépen - mit is? Azt, hogy mikor ébredt, hogy aludt, és mit álmodott, ha álmodott, leírt mindennap minden kis és nagy hírt, ami befutott hozzá, négy fal között. Háború volt éppen, ez adta a témát. És a Naplóíró szertenézett, egy idős úr, szájában szivarral, honját keresgélte a hazában. A legtöbb hír álhír, jegyezte le, meg azt is: „Ezt nem hiszem", de amit nem hitt, tudta, az is darabja a valóságnak; s egy álhír sokszor hajszálra olyan, mint a valódi. Az apróságok, s majdnem minden az volt, vagy azzá vált lassan, betöltik az idó't, és súlyuk napról napra súlyosabb lesz, s a legsúlyosabb súlyok tollpelyhekként keringnek. Ez a Naplóban a legmegdöbbentőbb. Ahogy monotonon sorjáznak a napok, ahogy fontos, nem fontos egymással vegyül, mint keverés után a kártyalapok a kézben. És lassan-lassan összeáll a kép, összeáll, mondhatni, az egész pakli, szinte magától, szándéktalanul; a Naplóíró módjával ítél, és nem elemez. A látogatóikról név szerint beszámol, s akár a térképen a hadi helyzetet, pontosan jegyzi, ki hány és milyen szivart hozott neki, három tojást, egy almát.