Mozgó Világ 2019. szeptember [antikvár]

Részlet: Majtényi László - Zsugyó Virág -Fleck Zoltán - Lázár Domokos Kormányülések nyomok nélkül Ma már titkosítás helyett a kormányülések szövegeit egyszerűen eltüntetik* A Nemzeti Együttműködés Rendszere, a korábbi egyértelmű alkotmánybírósági tiltással szemben^ a rendszerváltást követő demokratikus kormányok menthetetlen tévelygésein^ felbátorodva megvalósította nemcsak az eltüntetett nyomok, de a keletkezésük pillanatában azonnal megszüntetett közérdekű adatok világát is. Megszűnt az egyik, a magyar parlamentarizmus kezdeteiig visszanyúló közjogi vívmány: a kormányülések tartalmi dokumentáltsága. * A tanulmány az Eötvös Károly Intézet műhelyében készült. ^ Az Alkotmánybíróság 2006-ban megállapította, hogy „az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett eló' azzal, hogy nem szabályozta törvényben a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendjét. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2006. december 31. napjáig tegyen eleget", ehhez hozzáteszi, hogy nemcsak a kormányok, hanem „a közhatalmat gyakorló intézmények mellett az állami költségvetésből részesülő más intézmények is kötelesek működésüket kellőiképpen dokumentálni: a közfeladat ellátásával kapcsolatos tevékenységüket érintő információkat mindenekelőtt le kell jegyezniük, azaz rögzíteniük kell a közérdekű adatokat." (32/2006. (VII. 13.) AB-határozat.) ® az elmúlt több mint másfél évtized során a kormányok saját belátásuk szerint, rendszeresen módosították az üléseken elhangzottak rögzítésére és a kormányülések iratainak kezelésére vonatkozó szabályokat. Ezek a változtatások esetlegesek voltak, ezért az ülések dokumentálására vonatkozó, következetesen érvényesülő gyakorlat nem alakult ki." (Részlet a 32/2006. (VII. 13.) AB-határozatból.) A kormányülések és a késleltetett nyilvánosság A kormányülések dokumentálása és legalább késleltetett nyilvánossága a titkosság-nyilvánosság tárgykörének egyik legfontosabb eleme. A kormányüléseket dokumentáló iratok, hangfelvételek keletkezésük idején rendszerint nem nyilvánosak, de utóbb levéltárba kerülnek, megismerhetővé, kutathatóvá válnak. Több esetben maguk az alkotmányok szólnak a kormányülések jegyzőkönyveiről.^ Arról természetesen mindenütt a civilizált világban törvényeket, illetve az információszabadság elveit és szabályait tükröző ügyrendeket fogadnak el, hogy a kormányülésekről jegyzóTiönyveket kell készíteni, amelyeket, mivel a jogállamba nincsenek örök titkok, idővel a kutatók, illetve akárki számára megismerhetővé kell tenni.^ ^ Főszabályként, kivételesen a kormányülések azonnali nyilvánosságára is akad példa (Új-Zéland, Ausztrália), a finn alkotmány 60. cikke szerint a miniszterek felelősek a kormányüléseken hozott döntésekért, kivéve ha a miniszter az elfogadott határozattal nem értett egyet. A svéd alkotmány VII. fejezet 6. cikke megköveteli, hogy a kormány üléseiről és az elhangzott különvéleményről jegyzőkönyv készüljön. * A titkosság - noha soha nem tudtak megszabadulni tőle, mert lényegükhöz tartozott — bomlasztotta az önkényuralmi rendszereket, aláásta legitimációjukat. A felvilágosult abszolutizmus többször tett rendszerint el- l', i'' 11 1 Ii' íLi.