Mozgó Világ 2020. június [antikvár]

Részlet: Mihályi Péter - Szelényi Iván A morális pánik természete Bevándorlók, járványok, gazdasági, társadalmi és politikai válságok a 21. században 1. Bevezető megjegyzések a pánikról és a morális pánikról A görög eredetű pánik szó alapjelentése aránytalan, túlzó félelem egy olyan jelenségtói, amellyel váratlanul, egyidejűleg találkozik emberek nagyobb csoportja. A pánik mindig is része volt a Homo sapiens viselkedési kultúrájának. Ma már tudjuk, hogy ez részben genetikailag kódolt, részben tanult reakciója minden embernek. A morális pánik problémája viszont csak az 1960-as évek óta foglalkoztatja az antropológusokat, szociológusokat, politológusokat -annak ellenére, hogy valójában ez is egyidős az emberiséggel. Ez olyankor fordul elő, amikor egy váratlan, sokakat érintő csapás - legyen szó akár földrengésről, aszályról csatavesztésről vagy járványos betegségről - az adott társadalom idealizált rendjét fenyegető veszély következményeként tudatosul az emberekben. Az Ószövetség tele van ilyen szándékosan félelemkeltő, tanítónevelő történetekkel. Gondoljunk csak a Szodoma és Gomora sorsáról tudósító részre, amely szerint a két várost szexuális tévelygései miatt Isten kénköves és tüzes esővel pusztította el. Tanulmányunk fő hipotézise, hogy a 21. század harmadik évtizedében hármas válsággal szembesülünk: 1. az egyelőre nagy figyelmet élvező koronavírus-járvány, 2. a kibontakozó világgazdasági válság és 3. a világ globális rendjének megrendülése. Arról, hogy a három válság között milyen ok-okozati összefüggések vannak, a vélemények különbözőit. Vannak, akik a gazdasági válságot és a globális rend bomlását az új koronavírus (hivatalos nevén: SARS-CoV-2) okozta járvány következményének gondolják. Ha lesz vakcina, akkor a többi válság megoldódik. Mások azt hiszik, a vírusválság és a gazdasági megrendülés is a globali-záció következménye. A morális pánik fogalmat először " Marshall McLuhan használta 1964-ben. McLuhan a korra jellemző, nagyon nehezen olvasható és sokféleképpen értelmezhető, pop-kultos könyvében írt a média narkotizáló hatásáról. Bár McLuhan nem a „fake news" első felfedezője volt, de azt állította, hogy a média tulajdonképpen a személyiség meghosszabbítása. Lukács György nyomán gondolatmenetét úgy is interpretálhatjuk, hogy a média objektiválja, eldologiasítja a személyiséget, ezen keresztül külső nyomást gyakorol a személyiségre, mintegy uralja. Leegyszerűsítve: a média nem hazudik, de túloz és ezzel erősíti a morális pánikot. McLuhannak óriási hatása volt a fiatal társadalomkutatókra. Ennek mai napig érvényes fontos következménye a deviancia társadalmi konstrukcióként való értelmezése. Azt,