Mozgó Világ 2021. július-augusztus [antikvár]

Mihályi Péter - Szelényi Iván Harminc év után (A szocializmusból a kapitalizmusba való átmenet ellentmondásai) Nem tudják, de teszik 1989-90 pezsgős mámorában sokan azt hittük, hogy elérkezett a „történelem vége", a világ jövője csak a liberális és a demokratikus kapitalizmus lehet. S valóban, mintha másfél évtizeden át a világ ebbe az irányba mozdult volna, nőtt a szabadnak, liberális kapitalista demokráciának nevezhető országokban élóTs aránya és száma, jóllehet a Föld népességének nagyobb része továbbra is kapitalistának besorolható, de liberálisnak vagy demokratikusnak aligha tekinthető rezsimekben élt. A Freedom House kimutatása szerint 2005 után azonban ez a trend megváltozott, és még ma is nő azok aránya, akik illiberális, autokratikus vagy éppenséggel diktatórikus rendszerekben, „nem szabad" országokban kénytelenek élni. A nagy áttörést a radikális jobboldali autokraták térnyerése idézte elő: Narendra Modi Indiája, a magyar és a lengyel illiberalizmus, a trumpista Egyesült Államok és mindazok, akik a brexitért kampá-nyoltak Angliában. Ezek a vezetóTi egy kívánatosnak gondolt, etnikailag homogén, szuverén nemzetállam nevében bírálják a világ globalizá-ciós, multilateralizmusra törekvő tendenciáit. De feltámadt a már halottnak gondolt radikális baloldali tradíció is (a továbbiakban: rad-bal és rad-jobb). Kínában a kommunista párt elnöke, Hszi Csin-ping 2012- ben elindította országát a maoizmus puhább változata felé. A kínai mintát kényszerűen másolja Vietnám, Kambodzsa és Laosz - Eszak-Kore-áról nem is beszélve. A rad-bal képes volt betörni a világpolitika szintjére az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is. Bár a rad-jobb és a rad-bal között lényeges a különbség a kapitalizmus megítélésében (a rad-jobbnak elég a szabad verseny nemzeti érdekeknek megfelelő korlátozása, a rad-bal fel akarja számolni a világkapitalizmus teljes rendszerét), de egyetértenek a liberális demokrácia kritikájában. Szándékaik ellenére a rad-jobb és a rad-bal meglepő szövetségét látjuk számos országban, így Magyarországon is. Marxszal szólva: nem tudják, de teszik. Régen minden jobb volt? A világfájdalom ritkán és régen használt, németből fordított kifejezése a magyar művelt köznyelvnek. Az a hiedelem, hogy régen minden jobb volt, illetve hogy a világ olyan mély gazdasági, politikai és morális válságban van, hogy csak egy radikális változás mentheti meg. Ennek radikális jobboldali változata a múlt idealizálása, a Nyugat hanyatlásának elmélete. A radikális baloldali változat szerint a kapitalizmus és a „burzsoá (liberális) demokrácia" totális meghaladásának igénye egyidejű a 19-20. századi gondolkodással.