Bővebb ismertető
Tudjuk, hogy „az embereknek" elegük van a pártokból. Bár tudjuk azt is, hogy pártok nélkül nem megy. Továbbá azt is tudjuk, hogy a 2021 márciusában rögzített esélylatolgatások (akár a több hónappal később fogalmazottak is) 2022 tavaszára rendszerint érvényüket vesztik. Mindig minden máshogyan alakul. Noha azt is tudjuk, hogy nincs az a fordulat, amely folyamatosan fogyó értékeinek restitúcióját Magyarország és a magyar társadalom helyett elvégezné.
És mégis próbálkozunk. A következő hónapokban a hat összefogódzkodó ellenzéki pártból szólítunk egy-egy embert. Nem a legelső embert és nem a miniszterelnök-jelöltet. Nem a legnagyobb hatalmút, de nem is a legnagyobb jövőjűt. (Bár nincs kristály gömbünk.) Egy-egy politikust, aki mellesleg értelmiségi. Végül is a Mozgó Világ sem más, mint egy értelmiségi lap, amely mellesleg politizál. Ha szerencsénk van, a hat választott kifecsegi az iskola titkát s ezzel együtt közös akaratunkat. És Shakespeare-rel szólva egyúttal azt is reméljük, hogy a vágy erőt ad és utat talál, s megédesül a keserű pohár.
A szerk.
Nagyon ébernek kell lennünk
Ungár Péterrel beszélget Rádai Eszter
- Kezdjük egy nem kimondottan kellemes kérdéssel, a legutóbbi közvélemény-kutatásokkal.
- Hozzászoktam.
- amelyek szerint ha most lennének a választások, akkor az LMP-re körülbelül annyian szavaznának, mint a Kétfarkú Kutyapártra vagy a Mi Hazánkra: a biztos pártválasztók közül két százalék, a teljes népességből pedig egy százalék.
- Ciklus közben ez normális, körülbelül ennyi szokott lenni.
- És ez megnyugtatja?
- Persze, hogy nem, magam is tudom, hogy sokat hibáztunk, de azt sem felejtem el közben, hogy az LMP azon kevés politikai közösség egyike Magyarországon, amely mindig ké-
pes volt akár menet közben is korrigálni.
- Készülve a beszélgetésünkre, kicsit szétnéztem az interneten, és feltűnt nekem egy Molnár Ferenc tollára való körülmény: a mindössze hattagú LMP-frakcióban úgyszólván elsöprő, kétharmados többségben vannak a „tisztek" - a frakcióvezető és három helyettese - és csak ketten a „közlegények".
- Igen, Hohn Krisztinával mi ketten, így is hívjuk magunkat. Egyébként minden frakcióban magas a frakcióvezető-helyettesek száma, bizonyos helyzetekben ugyanis csak őTi kapnak szót, a mezei képviselóTi nem.
- Csak arra próbáltam célozni, hogy magán kívül mennyire nincse-
Majtényi László az MTA doktora (2010), adatvédelmi biztos (1995–2001), az ORTT elnöke (2009–2010), az Eötvös Károly Intézet elnöke(2003–). Kutatási területei: hajózási jog, alkotmányjog, ombudsman-intézmények, információs jogok, médiajog
SOMA (2017, Érd) nem az első ír terrier emberei családjában, előtte 17 évig a család szeretett tagja volt dédnagynénje, Luca. Soma figyelemreméltóan csavaros észjárású és kimondottan jóképű, ami a kutyásoknak is feltűnt. Jó emberek vették körül, megszerették, még versenyzői karrierjét is egyengették. Itthoni és külföldi szakértők mondták ki róla, hogy „Kölyök bajnok”, „Fiatal bajnok”, „Felnőtt bajnok”, „Klubgyőztes”, „A kiállítás legszebb kutyája”, „Fajtagyőztes”. Több szervezet „Championátus” címét is büszkén viseli. Még csak négyéves múlt, előtte a jövő, a családalapítás.
Majtényi László (1950, Budapest) Soma egyik embere.
Zoltán Gábor
1960-ban született Budapesten. Első novelláskötete, a Vásárlók könyve 1997-ben, a JAK- sorozatban jelent meg. Ezután egy újabb novelláskötetet (Erények könyve, Magvető, 1999), majd két regényt (Szőlőt venni, Magvető, 2001; Fekete bársony, Jelenkor, 2008) publikált.
Orgia című regényét többéves kutatás után írta meg. A könyv 2016-ban jelent meg a Kalligram Kiadónál, komoly olvasói és szakmai figyelemtől övezve. A kötet az adott évben mind az Aegon-díj, mind a Libri irodalmi díj shortlistjére fölkerült.
2018 tavaszán szintén a Kalligramnál jelenik meg Zoltán Gábor Szomszéd című esszéregénye, amely az Orgia előzményeit és következményeit mutatja be.
„Létezik egy kifejezés a magyar közéletben: „magyarul író író”. Olyanokra találták ki, akik magyarul írnak ugyan, de valami mégse stimmel velük. Vagyis sértés inkább, mint dicséret, de minthogy Karinthy Frigyesre, Szép Ernőre, Kertész Imrére mondtak ilyet, én nem utasítanék el egy ilyen minősítést. Magyarul írni, ez elég nagy kihívás, írni pedig, vagyis olyan szöveget összerakni, amit mások szabad akaratukból elolvasnak, abban a reményben, hogy valamit sikerül megragadni a világ jelenségeiből, az emberek érzéseiből és gondolataiból, az örömeikből és a félelmeikből, úgy, hogy az olvasó valamit megérez és megért mindebből, még nagyobb kihívás” – mondja az író.