Mozgó világ 2022. november [antikvár]

„A végén a millpengő mintájára be lehet vezetni a millforintot " Bodnár Zoltánnal, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnökével Farkas Zoltán beszélget Az alaphangot Bokros Lajos ütötte meg: „Most is fenyeget az államcsőd réme, ha nem kapjuk meg az uniós forrásokat" - mondta augusztusban az ATV Egyenes beszéd című műsorában a Horn-kormány pénzügyminisztere. Egykori államtitkára, László Csaba, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere ezt azzal toldotta meg a Szabad Európának adott interjúban: elképzelhető, hogy ismét a Nemzetközi Valutaalaphoz kell fordulni. Szeptember végén Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatósági elnöke ugyanezen a fórumon megerősítette: olyan szerények a devizatartalékok, hogy az IMF behívásának az előszobájában vagyunk. Mi folyik itt? A kormányzati válasz szerint háborús infláció, és persze szankciós felárat kell fizetni. Tény, hogy szeptemberben az infláció átlépte a húszszázalékos lélektani határt, miután a kormány augusztus elseje óta a lakossági gázért, áramért bizonyos fogyasztási szint felett egy közelebbről meg nem határozott piaci árat számláz. Ezzel a háztartási gáz átlagára több mint a duplájára nőtt, a villamos energiáé pedig csaknem harminc százalékkal drágult meg. Ismétlem: átlagosan, mert a határként megjelölt fogyasztáson felül az áram kilowattonkénti ára 36,6 forintról 70 forintra, a gázé köbméterenként 102 forintról 747 forintra nőtt. Ugyanakkor a forint árfolyama megállíthatatlannak mutatkozó lejtmenetben volt. Kialakult az ördögi kör, hogy a forint külső értékvesztése hozzájárult a belső értékvesztéséhez, és viszont. Mert ha egy euróért, dollárért, svájci frankért egyre több forintot kell adni, akkor valamennyi áru, amelyért devizában fizet az importőr, folyamatosan drágul, a banántól a személygépkocsin át a kőolajig, földgázig, villamos energiáig. A gyorsuló infláció pedig visszahat a forint további leértékelődésére. Az utóbbit a Magyar Nemzeti Bank tompítani tudná, ha devizatartalékai egy részét a piacra dobná. De nincs belőle annyi, hogy a devizakínálat növelésével enyhítse az euró és a dollár iránti túlzott keresletet, ezért nem képes érdemben védeni a forint árfolyamát. Mindeközben az importált energia árszintje a forint leértékelődésétói függetlenül is hatalmasat ugrott. A két tényező együtt - az energia árának emelkedése, amit a forint leértékelődése tovább drágít - hatalmas hiányt okoz a külkereskedelmi mérlegben. Ismét előállt a Bokros Lajos által ikerdeficitként emlegetett jelenség, az államháztartás és a fizetési mérleg együttes hiánya. Az utóbbi annyit tesz, hogy több, sokkal több deviza áramlik ki az országból, mint amennyi beérkezik.