Mozgó Világ 2023. március [antikvár]

A lopakodó Huxit már el is kezdődött Dobrev Klárával, Romsics Ignáccal és Surányi Györggyel beszélget Herskovits Eszter P. Szűcs Julianna Kedves barátaim, szeretettel üdvözöllek benneteket. Voltaképpen mindig erről beszéltünk, hogy hol a helyünk a világban. Több pódiumbeszélgetésen ezt a forró kását kerülgettük eddig is. Volt olyan, hogy lesz-e háború a közelünkben, milyen a nagyhatalmakkal a viszonyunk, milyenek a belső viszonyaink, milyen a sajtónk. Három meghívottat üdvözölhetünk ezen az estén, Dobrev Klárát, Romsics Ignácot és Surányi Györgyöt.' Átadom a szót Herskovits Eszternek, aki immár egy éve a moderátorunk. Herskovits Eszter Mivel az az est címe, hogy Helyünk a világban, Szűcs Jenő tézisével kezdeném, aki szerint a Magyarországot felölelő térség nem kelet-európai, hanem Nyugat- és Kelet-Európa közé ékelődött, de minőségében inkább az előbbihez, tehát a nyugatihoz közel álló történelmi régió. Valójában mihez állunk közelebb, és hogy alakult ki ez a kompországképünk, hogy mi mindig valahol Kelet és Nyugat között próbálunk lavírozni, és próbálunk a ' Dobrev Klára közgazdász, jogász, az Európai Parlament képviselője, a Demokratikus Koalíció árnyékkormányának miniszterelnöke. Romsics Ignác történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Surányi György közgazdász, egyetemi tanár, az Intesa Sanpaolo bankcsoport regionális vezetője, a rendszerváltás után a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt. A beszélgetésre 2023. február 9-én került sor Budapesten a Benczúr utcai Szakszervezetek Házában - a szerk. Nyugathoz tartozni, de igazából nem nagyon sikerül. Romsics Ignác Pontosítással szeretném kezdeni. A Magyarország Nyugat és Kelet közötti helyzetével kapcsolatos dilemmáknak ugyanis messzire nyúlnak az eszmetörténeti gyökerei. Nem Szűcs Jenő az origó. Oscar Halecki volt az, aki érdemben először meditált Köztes-Európa mibenlétéről. A lengyel katolikus történész a két háború közötti történészkongresszusokon több előadásban, majd 1945 utáni emigrációjának éveiben több kön5^ben foglalkozott a problémakörrel. O használta először a Kelet-Közép-Európa fogalmat. Ha a magyar gondolkodástörténetet nézzük ugyanebből az idóljól, akkor találunk olyan jeles embereket, akik egyértelműen azt mondták, hogy Magyarország Nyugat-Európának a keleti feléhez tartozik. Ilyen volt Fülep Lajos. Vele szemben Szabó Dezső amellett érvelt, hogy Magyarország a többi szláv parasztállammal együtt egyértelműen Kelet-Európa része. Szabó Zoltán vagy Bibó István Halecki nyomdokain haladva ezt a bizonytalan körvonalú, oda és ide is tartozó köztes Európát próbálta meghatározni és jellemezni. Szűcs Jenő egy átmeneti politikai helyzetben - a szovjet világbirodalom meggyengülését és szétesésének első jeleit érzékelve - világított rá arra, hogy Magyarország valójában nem az oroszok, majd a szovjetek