Műfajok, műformák, motívumok [antikvár]

ARGUMENTUM A fejlődés kockázatait vállaló kutató, tanulmányíró egy kerek évtized, a hetvenes években az irodalomelmélet, összehasonlító irodalomtörténet és orosz irodalom terén végzett munkásságának részleges eredményeit sorakoztatja fel e kötetben. Az előző évtized a készülődés, a próbálkozás, az útkeresés időszaka volt az alkotó, a valódi értékeket tisztelő kritika, irodalomtörténet és esztétika területén. Ez azonban nem lehetett eredményes anélkül, hogy ne vettük volna figyelembe a modern irodalomtudományok vívmányait, amit társadalmi és szellemi életünk pezsgése lehetővé tett és igényelt. A szerző nem lelkesedett ugyan maradéktalanul az évtized egyik élenjáró és divatos irányzatáért sem, nem lett sem a strukturalizmus, sem a kommunikációelmélet, sem a szemiotika szélsőséges, kizárólagosságra törő híve, de fogékony kívánt lenni irántuk anélkül, hogy feladta volna saját nézeteit az élő művészetről, az esztétikai érték sajátságos, alapvető emberi mivoltáról. Amit az egyik Dosztojevszkijről szóló dolgozat címe 1971-ben űgy fogalmazott meg, hogy Struktúra és jelentés, az 1982-ben már szinte magától értetődően a letisztult strukturalizmus elveit is felhasználó műelemzés. Kötetünk elméleti és poétikai tanulmányai érintik a mű-nemek-műfajok kérdését, amelyet még Platón és Arisztotelész tárgyalt, valamint az újabb keletű irodalmi irányzatok — romantika, realizmus, szimbolizmus — problémáját a művészi kép keresztmetszetében. Megkíséreljük közös nevezőre hozni a motívum különböző szintű és értelmű fogalmait, amivel az esztétika eddig nem is próbálkozott; e fogalmakat olyan irányzatok hozták be a köztudatba, mint a stoffgeschichte, az összehasonlító irodalomtudomány, az orosz formalisták, a pszichoanalízis, a strukturalizmus. Meggyőzó'désünk, hogy ez fontos tényezőjévé válhat a modern kritikai elemzésnek és értékelésnek. Az alkalmazott poétikai tanulmányok tárgyköre a XIX'. század és a XX. század elejét átfogó orosz irodalom néhány jelensége, mint az egyetemes irodalom művészi ténye. Az ösz-szehasonlító poétika módszere kimondottan jelen van néhány, köztük magyar és román irodalmi vonatkozású esszében. Ez 5