Műhely Kolozsváron [antikvár]

Szerzői eiöszó Vannak irodaimi intézmények, amelyekhez hosszú évtizedes muakájaés felelőssége köt: iíyen a Magyar írószövetség, amelynek hat éven keresztül einöke voltam, az Anyanyelvi Konferencia, amelynek tevékenységét két é\'tizeden át irányítottam, és persze több folyóirat, így az Irodalomtudományi Intézet Kritika, majd Literatura című tudományos folyóirata, íUTielynek szerkesztőségében úgyszintén több évtizedet töltöttem el, az anyanyelvi mozgalom Nyelvünk és Kultúránk című folyóirata vagy éppen a Vigília című katolikus folyóirat, amelynek szerkesztőbizottságában ma is szerepem van. Folytathatnám a sort, most azonban egy erdélyi magyar folyóiratra gondolok, a Kolozsváron megjejenö Korunkra, amelynek a hatvanas évek második felétől kezdve (tehát közel félévszázada) vagyok folyamatosan munkatársa. Csupán a bukaresti -zsarnokság fékevesztett uralmának" kibontakozása után szűntek meg kapcsolataim, akkor is csak hivatalosan, minthogy nevem a tiltottak listájára került (vagy hat esztendőn át nem is léphettem át a magyar-román liatárt). A folyóirat szerkesztőivel: Gáli Ernővel, Balogh Edgárral, Kántor Lajossal (és számtalan munkatársával) azonban mindig is folyamatos és baráti volt a kapcsolatom. Különösen a romániai diktatúra bukása után, midőn nem csak állandó szerzője lehettem a folyóiratnak, hanem olyan kollégákkal együtt, mißt Ilia Mihály, Poszler György és Romsics Ignác a „Budapesti Portának" elnevezett támogató testület tagja is. Igen tartalmas emlékek fiznék a kolozsvári műhelyhez, az ott megjelent publikációim munkásságom igen fontos részét teszik ki, nem csak szerzőként, hanem jó barátként is otthon érzem magam abban a kolozsvári közösségben, amely az egyetemes magyar irodalom, tudományosság és folyóirat-kultúra igen jeles és eredményes műhelyét hozta létre. Éppen ezért most régi vágyam teljesül, hogy össz^gyöjthetem a múló é\t!zedek alatt a Korunkban közre adott írásaimat. Ahogy így egybeszedem őket, megállapíthatom, hogy a számomia s2slesre tárt kapun igen változatos poggyásszal léptem be. írtam (írhattam) magyarországi és erdélyi magyar irodalomról, történelmi és eszmetörténeti kérdésekről, neves írókról és tudósokról, nagyrabecsült könyvekről, és közre adhattam szánws olyan tudományos, irodalmi, közéleti előadást, amelyet magyarországi vagy erdélyi forumokon tarthattam. Abban, hogy ez a sok-sok évtizedes munka létrejöhetett, és hogy most ennek a munkának a termését betakaríthatom, köszönet illeti a kolozsvári műhelyt, amely valójában az én személyes műhelyem is lett. Persze más kisebbségi magyar műhelyek mellett, hogy csak. néhány példát említsek, ha.sonló köteleket tudnék (szeretnék) összeállítani az ugyancsak