N. G. Csernisevszkij válogatott filozófiai művei II. [antikvár]

ELSÖ TANULMÁNY A régmúltban, — amelyről csak homályos, valószínűtlen, de valószínűtlenségükben is remek emlékek maradtak ránk, ixiítikus időkről, vagy Gogol kifejezése szerint, »Astrée«'í-ról szóló emlékek, — ezekben az ősidőkben szokásos volt a kritikai tanulmányokat azzal a fejtegetéssel kezdeni, hogy milyen rohamosan fejlődik az orosz irodalom. Képzeljétek csak (mondták nekünk) — Zsukovszkij még alkotóereje teljében volt, amikor már megjelent Puskin ; alighogy Puskin megtette költői, oly korai halál által megszakított pályafutásának felét, fellépett Gogol — és ezeknek az oly gyorsan egymásután következő embereknek mindegyike a fejlődés egy magasabb fokára emelte az orosz irodalmat, hasonlíthatatlanul magasabb fokra, mint amilyet az előző korszakok összessége elért. Csak huszonöc év választja el a Falusi temetőt Gogol Tanyai esték című elbeszélésétől, a Szvetlánát a Revizor-tói^, s ebben a rövid időszakban az orosz irodalomnak három korszaka volt, melyben az orosz társadalom három nagy lépést tett előre a gondolkodás és erkölcsiség tökéletesedése útján. így kezdődtek hajdanában a kritikai tanulmányok. Ez az ősrégi, a mai nemzedék emlékében alig élő mult nem is olyan nagyon régi, ami abból is látható, hogy legendáiban Puskin és Gogol nevei szerepelnek. De — habár csak néhány év választ el bennünket ettől az időtől — számunkra kétségtelenül elavult. Erről tanúskodik szinte mindenki, aki az orosz irodalomról, mint nyilvánvaló igazságot ismétli, hogy már rég túlhaladtuk a korszak kritikai, esztétikai, stb. elveit és véleményeit; hogy e korszak elvei egyoldalúnak és alaptalannak, véleményei erőszakolt-nak, igazságtalannak bizonyultak, hogy e korszak bölcsesége ma tiszta fecsegésnek hat és hogy a kritika igaz elveit, az orosz irodalom igazán bölcs megítélését, — amiről ama korszak embereinek halvány fogalmuk sem volt, — az orosz kritikusok csak abban az időben érhették el, amikor az orosz folyóiratokban kezdtek fel vágatlanul heverni a kritikai tanulmányok.® * »Astrée« egy a 17-ik századbeli édeskés idillikus regény laösnöje.