Nagy László költészete [antikvár]

A KÖLTŐI PALYAKEZDES Iszkáz és Pápa: gyermekkori élménykörök C/iÍz, 'z, hogy az ember mikor és milyen családba születik, erősen meghatározza későbbi pályáját is. A sokat emlegetett első évtized döntő jelentőségét nem kell tagadni. Nagy László költészetében is szembetűnő a motivikus telítettség a gyermekkor világával. Művészetének gazdag családi erezettség az alaprétege.' Az élményköltészet közvetlen vallomásossága akkor is kimutatható művészetében, amikor az áttételek, transzformációk lenyűgöző horizontot teremtenek föléje. A mélyen beléje vésődött gyermekkort - mint személyiségének felnevelő iskoláját is - tudatosan ápolta, feltűnően sokszor idézte. Későbbi éveinek megannyi eseménye alig kerül szóba írásaiban, sok-sok fontos személyes és közéleti küzdelme rejtve marad. Gyermek- és ifjúkora azonban saját vallomásaiból is szinte hiánytalanul előttünk áll, s a máshonnan szerzett információink is Nagy László visszaemlékezéseit nyomatékosítják. Nagy László 1925. július 17-én született Felsőiszkázon. Bár a három Iszkázt - alsó, középső és felső - 1947-ben Iszkáz néven egyesítették,^ Nagy László a költészetbe F. előnévvel lépett.^ Sokáig úgy tudta, hogy július 14-én született, s ezt szerette volna is nagyon, mert úgy gondolta, hogyha a Bastille-börtönt 14-én döntötték le, illett volna ezen a napon kezdenie életét,'' de az előkerült anyakönyvi kivonat - legendaképződésre alkalmatlanul - 17-ét mutatott. A legnagyobb paraszti munka, aratás idején jött a világra, így keveredett el születési dátuma a sok tennivaló között. Szemléletében mindig van valami színező, megemelő, részletezés-