Naplóm Németh Lászlóról [antikvár]

Németh László - amint az az 1969-ben Matos Lajoshoz írt leveléből is kitűnik-hipertónia betegségét szívesen osztotta fel hétéves periódusokra, és közülük a másodikat a betegség nyugodt, megszelídült korszakaként emlegette. E periódus első feléről készült naplófeljegyzéseim megemlékeznek azokról a mindenki által átmenetinek tekintett tünetekről, amelyeket Németh László három szemfenék-és két agyvérzésként summázott. A periódus második felében-a hipertónia betegség szempontjából nézve - nem jelentkeztek különösebb események: öngyógyító módszereivel, az agydiétá"-val és a konyhasó bevitel korlátozásával elviselhető értékek közé tudta vérnyomását szorítani, és alig utaltak aggasztójelek a fizikai vagy a szellemi állapotának romlására.Így érkezett el az 1969. esztendő, amit Németh László betegsége harmadik, egyben utolsó periódusa kezdetének kell tekinteni -, ez azonban már nem ölelt fel teljes hét évet. Ennek az időszaknak a megítélésében az ismerősök, a barátok és a közvélemény körében sok téves hiedelem született -, kezdve azzal, hogy Németh László betegségének súlyosabbá válását későbbre, 1971 januárjára tették. Ezekben az években gyakran volt tapasztalható az is, hogy Németh László munkaképességét (alaptalanul) túlbecsülték. Végezetül meg kell említeni az utólag keletkező legendákat, amelyek egyes visszaemlékezőktől erednek -, néha tudatos, néha azonban öntudatlan ferdítésekként.Amikor most naplómból kiemelem az 1963 és 1975 között Németh Lászlóról készített feljegyzéseimet, célom az objektív tájékoztatás, amellyel a tévedéseket, a torzító legendákat is sikerül talán eloszlatni. Mivel 1967-től már mint családtag kísérhettem figyelemmel Németh László sorsát, naplóm feljegyzései át- meg át vannak szőve családi vonatkozású részletekkel is, amelyeket az alábbi közzétett szövegből ugyanúgy kihagytam, mint az idegenek előtt esetleg kegyeletsértő, feleslegesen bizalmaskodásnak tűnő részeket is.