Napút 2016. május [antikvár]

MH-ALKOTÁS; SALFÖLD NAPlÁT ti 1 ¦ V-M Somogyi Győző Parasztfaluból művészfalu 1975-ben azzal az elképzeléssel jöttünk Salföldre, hogy egy hagyományos parasztfaluban éljük le életünket, mint hajdan a barbizoni vagy nagybányai művészek. A tervet a történelem felülírta. Az 1975-78-as években a falusi gyerekekkel közös művésztelep-próbálkozásaimat a rendőrség betiltotta, és kis híján kitoloncoltak a megyéből. Mi ugyan maradtunk, de a falu eltűnt. Egy 1973-as párthatározat a kis tsz-ek és az aprófalvak megszüntetéséről a szemünk láttára valósult meg. Az iskolát bezárták. Ennek hatására a fiatalság elköltözött, a házak üresen omladoztak, a gazdálkodás és az állattartás a paraszti világ többi szépségévei együtt fokozatosan megszűnt. A templomi padsorok kiürültek, a temető megtelt. Tisztelet és hála azoknak a tősgyökeres salföldieknek, akik kitartottak, és bár évről évre fogyatkozva, megőrizték a falu eredeti szellemét. 1975-ben kétszázhetvenen, 1990-ben százan voltunk, 2016-ban ötvenen vagyunk. Ez eddig - kudarc, vereség. Ám az élet élni akar, a falurombolők terve mégsem valósult meg. A kiürült parasztházakat városiak megvásárolták nyaralónak. Felvásárolták a régi házakat és újakat építettek - régi stílusban. A falu mint népi építészeti kincs nemcsak megmenekült, de szebb lett, mint valaha. Turisták jöttek és mentek. De maradtak azok, akik beleszerettek Salfőldbe, ^ és a balatoni nyaraló életforma helyett felvállalták, hogy amit lehet, átmente-nek a paraszti kultúrából, és fölemelik a földre hullott zászlót. Példa és igazo- ^ dási pont a régi salfőldiek voltak. A jövevények tőlük tanulták a dolgok nevét és formáját, a szülőföld szeretetét, a vendégbarátságot, a falusi lét lényegét. Megtanulták a főidet művelni, állatot tartani, kertet, utcát gondozni. Egyszóval salföldi módra élni. ^ Ez az, ami idevonzotta a művészeket - mert a paraszt és a művész sok mindenben rokon. Mindkettő szabadfoglalkozású, a maga ura és szolgája. Életét . és környezetét maga alakítja, és ezért rajongva szereti. Aki egy romhalmazból ;•», , saját kezével földi paradicsomot formál, az művész. Salföld minden portája p ' műalkotás. Zi Ma a falu egy kicsi, de élő közősség. Ünnepségek, közösségi rendezvények ¦' követik egymást, és vonzzák a vendégeket, növelik Salföld rajongóinak sok- » . ezres táborát. És persze a nagy lakomák is, amelyeket Ica néni bora nélkül el t se lehet képzelni. Mondják ékszerdoboznak, műparaszt skanzennek, művészfalunak - vállaljuk. Aki beül egy fröccsre a Pajta Galériába, megnézi a faluház kiállításait, a Természetvédelmi majort, a templomot és a kolostort, végigsétál a ragyogó régi-új házak során, majd a dombtetőről körbenézve látja a gondozott tájban legelésző állatok sokaságát, azt mondja: igen Itt érdemes élni. Ez a falu újjászületett. És talán azok a Salföldről elszármazott gyerekek, unokák is visszajönnek, akiknek szülei, nagyszülei még itt élnek. Bízunk benne, hogy őseik földjén megtalálják boldogulásukat. r t. ÍK-. (