kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Beke József - Napút 2020. május [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/51/4778051.jpg "Beke József - Napút 2020. május [antikvár]")
Napút 2020. május [antikvár]
Beke József, Bene Sándor, Csáji László Koppány, Czigány István, Diószeghy László, Halász Csilla, Kazinczy Ferenc, Kodály Zoltán, Kovács Ilona, Mikszáth Kálmán, Móser Zoltán, Suhai Pál, Tamás Edit, Vári Fábián László
Hanák Béla
Zrínyi Miklós nagyszülei és születésének napja
2020-at a Magyar Országgyűlés Zrínyi Emlékévvé nyilvánította. Az ünnepségsorozat május iiarmadikával. Zrínyi születésnapjával vette volna kezdetét, de a COVID-járvány miatt a jelentős ünnepségek elmaradtak vagy későbbre halasztódtak. Azonban ezt a születésnapot elég frissnek nevezném, ugyanis 2013-ig, cikkem megjelenéséig' a költő és hadvezér május elsejei születési dátuma volt köztudomású. Sőt még azóta is gyakran előfordul,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Hanák Béla
Zrínyi Miklós nagyszülei és születésének napja
2020-at a Magyar Országgyűlés Zrínyi Emlékévvé nyilvánította. Az ünnepségsorozat május iiarmadikával. Zrínyi születésnapjával vette volna kezdetét, de a COVID-járvány miatt a jelentős ünnepségek elmaradtak vagy későbbre halasztódtak. Azonban ezt a születésnapot elég frissnek nevezném, ugyanis 2013-ig, cikkem megjelenéséig' a költő és hadvezér május elsejei születési dátuma volt köztudomású. Sőt még azóta is gyakran előfordul, hogy néhányan a május elsejei dátumhoz ragaszkodnak inkább, mint hogy a harmadikát elfogadják.^ De térjünk rá a költő és hadvezér születésnapjára. Míg Zrínyi Miklós halálának idejét és helyét a legpontosabban tudjuk, addig születési helyével és idejével kapcsolatban már nem voltunk ennyire magabiztosak. Egyrészt azért, mert az eddig rendelkezésre álló kevés forrás, amely a gróf születésére adatot hoz, csak jóval azt követően keletkezett, másrészt ez a kevés is egymással ellentmondó adatokat tartalmaz.
Zrínyi Miklóst nem lehet azzal gyanúsítani, hogy nem érdekelte volna a családtörténet. Olyannyira érdekelte, hogy Marcus Forstallal, egy ír származású szerzetessel megíratta családja történetét, a Stemmagraphiát. A családtörténeti adatokat Forstall még Zrínyi életében, 1663-ban kezdte el gyűjteni. Zrínyi Miklós születése kapcsán csak annyit jegyzett meg, hogy a költő 44 évesen halt meg.^ Egy másik forrás, Qaleazzo Quaido Priorato azonban már határozottan állítja, hogy 1620-ban született:
,Az ő (mármint Zrínyi György) és Széchy Magdolna gyermekeként született 1620-ban Zrínyi Miklós, akiről most szólunk.""
Széchy Károly, Zrínyi Miklós kiváló életrajzírója, András karmelita barát adatát is felhasználta, aki Zrínyi Miklós felett tartott gyászbeszédében Zrínyi Miklós születésével kapcsolatban megemlítette, hogy 1664 május l-jén töltötte be a negyvenhatodik életévét, azaz 1618. május l-jén kellett volna születnie.® Végül
Manák, 2013
„Zrínyi Miklós - Zrínyi (V.) György és 5zéchy Magdolna gyermekeként ( ) látta meg a napvilágot 1620. május l-jén, va/őszínú, hogy a horvátországi Ozaly várában. Mások azonban azt állítják, hogy Csáktornyán - s hogy születésének dátuma május 3.-a. Ez utóbbit éppen arra hivatkozva teszik, hogy egy nem sokkal későbbi - édesapja által - Miklós fia keresztelőjére invitáló levélben ez szerepel." http://5zlgethvar.hu/var/1620-zr%C3%AD-nyi-míkl%C3%B35-sz%C3%BCIet%C3%A95napJ%C3%Alra-l, utolsó letóltés: 2020. május 9. Forstall, 2007, 334. Quaido Priorato, 2007, 388.
Salamon, 1885, 411. Itt megjegyezném, nem biztos, hogy a szerzetes tudta rosszul, lehet, hogy Zrínyi Miklós vagy annak környezete emlékezett rosszul, ha tőle/tőlük származik a barát adata.
Termékadatok
Cím: Napút 2020. május [antikvár]
Szerző:
Beke József
,
Bene Sándor
,
Csáji László Koppány
,
Czigány István
,
Diószeghy László
,
Halász Csilla
,
Kazinczy Ferenc
,
Kodály Zoltán
,
Kovács Ilona
,
Mikszáth Kálmán
,
Móser Zoltán
,
Suhai Pál
,
Tamás Edit
Vári Fábián László
Kiadó: Cédrus Művészeti Alapítvány
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 160 mm x 230 mm
Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.)
A XX. századi magyar zenekultúra egyik legkiemelkedőbb személyisége volt: zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus és nyelvész. A nemzetközileg is ismert és elismert zenei nevelési koncepciója az alapja ma Magyarországon a zenetanításnak, és fontos szerepet játszik a profi zenészek képzésében is. Kodály Zoltán jelentős szerepet játszott a magyar közéletben is, számos közéleti szerepet töltött be és több szervezet, bizottság tagja vagy vezetője volt. Több befolyásos közéleti szereplő (zenészek, művészek, tudósok és politikusok) tartozott ismeretségi köréhez.
A XX. századi magyar zenekultúra egyik legkiemelkedőbb személyisége volt: zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus és nyelvész. A nemzetközileg is ismert és elismert zenei nevelési koncepciója az alapja ma Magyarországon a zenetanításnak, és fontos szerepet játszik a profi zenészek képzésében is. Kodály Zoltán jelentős szerepet játszott a magyar közéletben is, számos közéleti szerepet töltött be és több szervezet, bizottság tagja vagy vezetője volt. Több befolyásos közéleti szereplő (zenészek, művészek, tudósok és politikusok) tartozott ismeretségi köréhez.
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............