Nézőpontok [antikvár]

BEVEZETŐ Három téma, négy fejezet, húsz tanulmány jelenünkről és közelmúlmnlcról az irodalomtörténész szemszögéből. Az időrendet tekintve két téma az 1920-as évekkel veszi kezdetét, a harmadik a Monarchia szellemi tovább élésével. A tanulmányok egj'harmadában a művelődéspolitikai és az irodalmi irány szétválaszthatadanul összekapcsolódik, máskor tisztán költészeti, illetve elméleti (komparatisztika, szimbólumkutatás) megközelítési módok kemlnek előtérbe. A közéleti rész középpontjában nem események, hanem emberek állnak. Kortársaik előtt sikeres szalonai tevékenységükért nagy tekintélynek örvendő, az előttük zajló történelmet felelősséggel megítélő, benne szerepet vállaló történész, biológus, költő és író. Közülük Klebelsberg volt az egyeden igazi politikus. O adminisztratív hatalom birtoklása nélkül bele sem kezdhetett volna a magyar kultúra tragikus következményekkel járó elzártságából való kivezetésének programjába. A többiek, Ady szavaival, „muszáj Herkulesek" voltak. A számulcra fontos értékek megsemmisítése ellen elismertségük csúcsán, belső kényszer hatására nyilatkoztak meg, veszélyeztetve további szakmai pályájukat is. A legszörnyűbb megtorlás 1956 után következett be, de a Gestapo Szent-Györgyi Albertet is üldözte diplomáciai tevékenységéért. (Őt korábban Klebelsberg hívta Cambridge-ből Szegedre.) A háború után a Magyar Tudományos Akadémiát átszervező Nobel-díjas mdós még általánosabb és modernebb módon is magára vállalta „korunk feladatát". Mély lelkiismereti válságot okozott számára, hogy társaival olyan mdományos program meg\'alósításában vett részt, amelynek következménye akár az egész emberiség elpusztítása is lehet - hacsalc a közerkölcs és felelősségmdat kőkorszald állapotából nem emelkedik fel a szükséges magasságba. A biológiai okolcról, a változtatás szükségességéről és irányairól szólnak Szent-Györgyi morálfilozófiái írásai és versei. Az etikus-biológus ugyanabból a szellemi közegből táplálkozott, mint Babits és a Nyugat, s amire talán a kultúrára alapozott humanitás lenne a legjobb Idfejezés. A Horthyval kapcsolatban is állást foglaló költő, Imm morális vezet át a következő, tisztán irodalomtörténeti részbe. Babits és főleg Weöres Sándor versei és prózai írásai a bennük megjelenő eszmei áramlatok, belső struktúrák és időszemlélet szempontjai szerint elemezve kerülnek bemutatásra. Az értelmezés egyik lehetséges módja a művészeti ágalc egymáshoz való viszonyának kutatása. A világirodalom legtöbbször illusztrált művének általában Dante Commediá]it tartják. A magyar irodalom és zene vonatkozásában az elsőség (főleg időarányosan) Weöres Sándoré. Kodály Zoltán óta sokan megzenésítették verseit, de a róluk készült képzőművészeti feldolgozások száma sem kevés. Az összehasonlító művészetmdomány egyilc tei-ülete a történeti szempontú szimbólumkutatás, amelyről itt külön tanulmány szól. A magyar komparatisztikai kutatások az 1970-cs, 80-as években nemzetközi szempontból is igen jelentős eredményeket értek el. Az irodalomrndománynak ezt az ágát kutató nemzetközi szervezet - International Comparative Literamre Assoda-tion (ICLA)/ Association Internationale de Littéramre Comparée (AILC) - kétszer