kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bálint Aladár - Nyugat 1921. január-december I-II. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/7/5063007.jpg "Bálint Aladár - Nyugat 1921. január-december I-II. [antikvár]")
Nyugat 1921. január-december I-II. [antikvár]
Bálint Aladár, Erdélyi József, Hevesy Iván, Kosztolányi Dezső, Kuncz Aladár, Páll Rózsa, Révész Béla, Schöpflin Aladár, Szentgyörgyi Sándor, Tass József, Torday Emil, Tóth Aladár, Verhaeren
Részlet:
Váratlanul jön és csak a fogékonyaknak nyilatkozik meg. A valóságon, az idő és véletlen körülmények e mulandó szövedékén, oly ellenállhatatlanul metszi át magát, mint papiron az izzó parázs. Itt van, s az emberi elme játszi keretei: mult és jelen, jelen és jövő, szétroppannak, mint a megdagadt ár előtt a gátak. Minden egy nagy időtlen hullámmá borul össze s úgy érezzük, hogy itt mellettünk vágtat lován üldözői elől a szerencsétlen Lajos, míg az undok mocsár el nem nyeli halovány...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
55000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Váratlanul jön és csak a fogékonyaknak nyilatkozik meg. A valóságon, az idő és véletlen körülmények e mulandó szövedékén, oly ellenállhatatlanul metszi át magát, mint papiron az izzó parázs. Itt van, s az emberi elme játszi keretei: mult és jelen, jelen és jövő, szétroppannak, mint a megdagadt ár előtt a gátak. Minden egy nagy időtlen hullámmá borul össze s úgy érezzük, hogy itt mellettünk vágtat lován üldözői elől a szerencsétlen Lajos, míg az undok mocsár el nem nyeli halovány arcát.
Termékadatok
Cím: Nyugat 1921. január-december I-II. [antikvár]
Szerző:
Bálint Aladár
,
Erdélyi József
,
Hevesy Iván
,
Kosztolányi Dezső
,
Kuncz Aladár
,
Páll Rózsa
,
Révész Béla
,
Schöpflin Aladár
,
Szentgyörgyi Sándor
,
Tass József
,
Torday Emil
,
Tóth Aladár
Verhaeren
Kötés: Bőr
Méret: 180 mm x 230 mm
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............