Bővebb ismertető
PETŐFI KOSZORÚI
«Avagy virág vagy te, hazám ifjúsága ?»
Hol a szem, szemével farkasszemet nézni ?
Ki meri meglátni, ki meri idézni
az igazi arcát?
Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak
szük folyosóin a szavak ugy lobognak,
mint az olcsó gyertyák.
Szabadság csillaga volt hajdan a magyar,
de ma már maga sem tudja hogy mit akar:
talány zaja, csöndje
és ugy támolyog az idők sikátorán,
mint átvezetett rab a fogház udvarán
börtönből börtönbe.
Ki ünnepli ÖT m a, mikor a vágy, a gond
messze az Övétől, mint sastól a vakond
avagy gyáván bújik,
s a bilincses ajak rab szavakat hadar ?
Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal
hozza koszorúit.
Oh vannak koszorúk, keményebbek, mint a
deszkák, súlyosabbak, mint hantjai kint a
hideg temetőnek!...
Kelj, magyar ifjúság, tépd le a virágot,
melyet eszméinek ellensége rádob
emlékére — kőnek !
Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad!
Nem drótos füzérbe görbitve — légy szabad
virág szabad földön!
hogy árván maradva megrablott birtokán
mondhassa a magyar: «Kicsi az én szobám,
kicsi, de nem börtön!»
Avagy virág vagy te? . légy virág, légy vigasz!
Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz
az Ö ünnepségén:
Koporsó tömlöcét aki elkerülte,
most hazug koszorúk láncait ne tűrje
eleven emlékén!
BABITS MIHÁLY
Keleti Márton (Budapest, 1905. április 26. – Budapest, 1973. június 20.) Kossuth-díjas magyar filmrendező.
Pályája kezdetén színházi rendezőként dolgozott, elsősorban a zenés műfaj vonzotta. Az 1930-as években kezdett filmezni. Első önállóan rendezett filmje A torockói menyasszony volt, ezt követte néhány népszerű vígjáték. A második világháború alatt nem dolgozott, a háború befejezése után viszont ő forgatta az egyik első magyar filmet A tanítónő címmel. A filmgyártás államosítása számára nagy lehetőségeket nyitott, ettől kezdve felváltva rendezett nagy sikerű vígjátékokat (például Mágnás Miska), és komolyabb tárgyú műveket (például Beszterce ostroma, Különös házasság). 1965-ben készült a – talán legismertebb – filmje, A tizedes meg a többiek, mely bekerült a budapesti tizenkettő, az 1945 után készített tizenkét legjobbnak ítélt film közé. Nagy sikert – közte nemzetközi elismerést – szerzett a Butaságom története c. vígjátéka. Jelentős műve az 1970-ben Liszt Ferenc életéről készült Szerelmi álmok c. filmje. Az 1960-as évektől a Magyar Televíziónak is dolgozott, több politikai tárgyú játékfilmet rendezett. 1950-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtanszakának vezetője volt.