Önéletrajz [antikvár]

ELŐSZÓ Van-e értelme egy önéletrajz elé írt előszónak? Hiszen ha az ember életének van is előszava, az olyan intim természetű, hogy arról nemigen illik írni. Mivel azonban életrajzírással rendszerint a levitézlett politikusok, száműzött uralkodók, unatkozó nyugdíjasok vagy elaggott udvarhölgyek és a Tudományos Akadémia tagjai foglalkoznak, meg kell magyaráznom, hogy miért is fogtam életrajzom leírásához, hiszen sem elaggott udvarhölgy, sem trónfosztott fejedelem nem vagyok. Erre szolgál ez az előszó. Egy időben valóságos hajszát indítottak ellenem. Mindenki, akinek irodalmi viszketegsége támadt, hozzám dörgölődzött, és amolyan házifeladat félének tekintettek mindazok, akik irodalmi munkásságukat — magától értetődően — kritikával kezdték. Telikürtölték a fél világot, hogy unalmas, szemtelen, tehetségtelen fráter vagyok. Ad-dig-addig terjesztettek ilyesmit rólam, míg meg nem kezdődött a suttogás, hogy e kiváló tulajdonságaim miatt be fognak választani a Tudományos Akadémia tagjai közé. Mármost tudnivaló, hogy minden akadémikusnak életrajzot kell írnia. S mivel ez a munka a mi akadémikusainknál több évig is eltart, s az is előfordul, hogy befejezetlen marad, az utókor még a mai napig sem tud-semmit az életükről, sőt tudományos munkásságukról