Orosz ember találkán [antikvár]

Nagyon nyomasztó hatást keltenek az olvasóban a túlságosan tárgyilagos, valóságleleplező elbeszélések, s ezért, bár elismerem hasznosságukat és kiválóságukat, nem vagyok elragadtatva attól, hogy irodalmunk kizárólagosan ilyen komor irányzatot vett. Meglehetősen sokan vélekednek így s nem Is a legostobábbak, jobban mondva, így vélekedtek, amíg a parasztkérdés nem vált legfőbb beszédtárggyá, amely körül összpontosul most az emberek gondolkodása. Hogy igazuk van-e vagy nincs, nem tudom; de én magam efféle gondolatok hatása alá kerültem, amikor elkezdtem olvasni egy a maga nemében párját ritkítóan jó új elbeszélést, amelytől már az első oldalak után egészen másféle tartalmat, másféle pátoszt lehetett várni, mint ama bizonyos tárgyilagos elbeszélésektől. Ebben az elbeszélésben nincsen sem fondorkodás, sem erőszakoskodás, sem vesztegetés, sem ördögi ármány, nincsenek magasrangú gonosztevők, akik hűvös eleganciával fejtik ki, hogy ők a társadalom jótevői, sem pedig polgárok, parasztok és kishivatalnokok, megannyi áldozata a felsorolt undok népségnek.