kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bányai Elemér - Petőfi-album [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/795/4893795.jpg "Bányai Elemér - Petőfi-album [antikvár]")
Petőfi-album [antikvár]
Bányai Elemér, Bihari Mór, Déri Gyula, Dr. Sebestyén Gyula, Endrődy Sándor, Ferenczy Zoltán, Gerő Ödön, Jászai Mari, Kéry Gyula, Krúdy Gyula, Lenkei Henrik, Londesz Elek, Mikes Lajos, Pekár Gyula, Seress László
Győzzék le a Petőfi-legendát a Petőfi-dokumentumok! A legizgalmasabb s legbeszédesebb emberi dokumentumok közül valók, mégis félreértette őket a világ. A Petőfiről való köztudat a legendákból fakadt, e legendák pedig azon a félreértésen érlelődtek. És kialakult Petőfi Sándornak két képe. Egymásnak szinte ellentétei ők. Az egyik a regényes bohéme-vílág hősét ábrázolja, a másik az erkölcsi követelményekét. Az egyikben minden gyönyörűség és nyomorúság csupa kalandosság, a másikban boldogság...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5900 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Győzzék le a Petőfi-legendát a Petőfi-dokumentumok! A legizgalmasabb s legbeszédesebb emberi dokumentumok közül valók, mégis félreértette őket a világ. A Petőfiről való köztudat a legendákból fakadt, e legendák pedig azon a félreértésen érlelődtek. És kialakult Petőfi Sándornak két képe. Egymásnak szinte ellentétei ők. Az egyik a regényes bohéme-vílág hősét ábrázolja, a másik az erkölcsi követelményekét. Az egyikben minden gyönyörűség és nyomorúság csupa kalandosság, a másikban boldogság és szenvedés az erkölcsi komolyságnak leszűrődése. A köztudat a nagy bohémé mellé szegődött. Kormos üvegen keresztül nézi a hőst, mint ahogy a napot szokták nézni, ha rája bámulnak. Azok a legendák ugyanis, amelyeken keresztül Petőfit csudálják, olyanok, mint az üvegre rakott korom, de görög-tűznek korma. S a szürkésbarna kép köré odaképzelik magát a görög-tüzet. Színes füstje gomolygását beleképzelik a képbe. És megformálják Petőfi Sándort, a legendák hősét. A másik kép az emberi dokumentumokból alakul ki. Milyen szegényes az a regényesség ahhoz az igazsághoz képest, amely ezekben az okmányokban megszólal! Kalandok csak az élet keretének részei lehetnek, de Petőfi élete végig mélységes tartalmasság. Azok a kalandok csak olyanok, mint a napfoltok, az a tartalmasság olyan, mint a nap. tüze. A két kép hőse olyan egymás mellett, mint Peer Gynt és Brand. Mintha Peer Gyntet meg-megíhletné az erkölcs tudata és Brandot lángra lobbantaná a fantázia. Még ettől sem lesz hasonlóvá a két kép, a legendás bohémeé és az ihletett moralistáé. Diadalra kell vinnünk a másodikat. A legnagyobb magyar moralistáét, aki a tisztaságból, az ember szeretetéből, a testvér jogáért hevülésből, a szabadságnak és az élethez való jognak azonosításából formálta meg az erkölcsiséget, s aki ennek az erkölcsnek hitvallója és vértanuja, apostola és prófétája volt. Milyen szegényes a regényesség hőse az erkölcsi követelmények apostola mellett! Ha ezt a másik, ezt a tündöklő képet diadalra visszük, a köztudatot egy vezér igazi megismerésével gazdagítjuk. A költőnek jósnak és vezérnek kell lennie. Jósnak, aki az utat látja és vezérnek, aki útnak indít. És jós és vezér megmondja a sokaságnak, hogy hol is van az élet forgatagában. Nem a politikusok állapítják meg azt, hogy hol vagyunk, s hová jutottunk, hanem az emberiség költői.
Termékadatok
Cím: Petőfi-album [antikvár]
Szerző:
Bányai Elemér
,
Bihari Mór
,
Déri Gyula
,
Dr. Sebestyén Gyula
,
Endrődy Sándor
,
Ferenczy Zoltán
,
Gerő Ödön
,
Jászai Mari
,
Kéry Gyula
,
Krúdy Gyula
,
Lenkei Henrik
,
Londesz Elek
,
Mikes Lajos
,
Pekár Gyula
Seress László
Kiadó: Pesti Napló
Kötés: Aranyozott, színezett kiadói egész vászonkötés
Méret: 240 mm x 300 mm
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............