Petőfi és kora [antikvár]

A magyar irodalmi reformkort literatúránk aranykorának szoktuk nevezni - és méltán. Nemzeti irodalmunk korszerű elveinek, műfajainak, alkotói gyakorlatának, intézményrendszerének kialakulása esik erre a bő negyedszázadra, amelyet 1821-től, a Kisfaludy Károly szerkesztette Aurora c. zsebkönyv első megjelenésétől számítunk, és amely 1848. március 15-én, a pesti forradalom napján ért véget. A reformkor adta a ma már klasszikusnak tekintett költők, írók egész sorát, élükön Petőfi Sándorral (1823-1849), akinek neve a magyar közgondolkozásban szinte rokonértelmű szó gyanánt jelenti a "költő" fogalmát, s akinek lefordított versei a világirodalomban egyet jelentenek a XIX. századi magyar lírával. Kézenfekvő volt tehát a gondolat, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum - névadójának állítva emléket az új állandó kiállítással - egyszersmind a Petőfi életével csaknem egybeeső irodalmi reformkornak is adózzon, elhelyezve Petőfi életművét, költészetét abban a korban, amelyből kiemelkedett, és amely nélkül jelentősége, újszerűsége nehezen érthető. Kiállításunknak a XIX. századi társadalmi és irodalmi élet egyik legismertebb színtere, a Károlyi-palota ad otthont. A barokk stílusban emelt, majd a reformkoban klasszicista ízlés szerint átalakított épület akkori ura, gr. Károlyi György gyakran látta vendégül híres kortársait baráti beszélgetéseken, politikai tanácskozásokon, ebédeken, bálokon. A Petőfi Irodalmi Múzeum díszterme, a Károlyiak egykori bálterme - felújítva - ma is hajdani szépségében fogadja a látogatót. Károlyi Györgyre, a szíves házigazdára, és neves vendégeire (Széchenyi Istvánra, Batthyány Lajosra, Wesselényi Miklósra) arcképeikkel emlékezünk, és felidézzük azokat a históriai pillanatokat, amikor a palota belépett a történelemben: 1849-ben itt tartóztatták le Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt, majd Haynau tartotta itt főhadiszállását (1849-1850), a kapu alatti emléktábla pedig - már belépésünk pillanatában - arra hívja fel figyelmünket, hogy 1875-ben itt született Károlyi Mihály, a "vörös gróf", aki a palota falai közt szervezte meg a Nemzeti Tanácsot, az őszirózsás forradalom vezető testületét. A hajdani fényes bálok helyén most olvasósarok hívogat megismerkedni a reformkor nevezetes írásaival és lapjaival, valamint a magyarországi irodalmi emlékhelyekről összeállított albummal.