kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ady Endre - Petőfi Sándor [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/574/4229574.jpg "Ady Endre - Petőfi Sándor [antikvár]")
Petőfi Sándor [antikvár]
Ady Endre, Arany János, Arany László, Babits Mihály, Eötvös József, Erdélyi János, Esterházy Péter, Gyulai Pál, Horváth János, Illyés Gyula, Jókai Mór, Juhász Ferenc, Kassák Lajos, Márai Sándor, Palágyi Menyhért, Petri György, Pilinszky János, Sükei Károly, Szerb Antal, Vasvári Pál
Van-e, ki ne ismerné Petőfinek szabadsággal kapcsolatos lelkesült gondolatait, vallomásait, vízióit, vagy ahogy a múlt századi poétikus irodalomtörténet fogalmazott: szabadság-vallását? Mindannyian tudjuk már az iskolából: a költő, érett korszakában legalábbis, folyamatosan szabadság-ideológiák varázsában élt és alkotott, s a szabadságnak (no persze az ő általa személyesen értelmezett) fogalma (vagy képzete?) felnőttkorának minden gesztusát és alkotását átjárta; s teljes joggal tanuljuk róla:...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2060 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Van-e, ki ne ismerné Petőfinek szabadsággal kapcsolatos lelkesült gondolatait, vallomásait, vízióit, vagy ahogy a múlt századi poétikus irodalomtörténet fogalmazott: szabadság-vallását? Mindannyian tudjuk már az iskolából: a költő, érett korszakában legalábbis, folyamatosan szabadság-ideológiák varázsában élt és alkotott, s a szabadságnak (no persze az ő általa személyesen értelmezett) fogalma (vagy képzete?) felnőttkorának minden gesztusát és alkotását átjárta; s teljes joggal tanuljuk róla: alighanem ő a ritka teljes példája annak, hogy valaki mind a magánéletet, mind a társadalmi eszmélkedést, mind az elméleti vagy gyakorlati politizálást csak és kizárólag a szabadság jegyében tudja elképzelni és láttatni...
Termékadatok
Cím: Petőfi Sándor [antikvár]
Szerző:
Ady Endre
,
Arany János
,
Arany László
,
Babits Mihály
,
Eötvös József
,
Erdélyi János
,
Esterházy Péter
,
Gyulai Pál
,
Horváth János
,
Illyés Gyula
,
Jókai Mór
,
Juhász Ferenc
,
Kassák Lajos
,
Márai Sándor
,
Palágyi Menyhért
,
Petri György
,
Pilinszky János
,
Sükei Károly
,
Szerb Antal
Vasvári Pál
Kiadó: Új Mandátum Könyvkiadó
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9637476903
Méret: 170 mm x 240 mm
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).
1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Neje Szalay Gizella volt.
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).
1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Neje Szalay Gizella volt.
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Petri György
Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.
Fontosabb díjai
Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.
Fontosabb díjai
Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Budapesten született 1901-ben. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a bölcsészkaron szerzett magyar-német-angol szakos tanári diplomát.
1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A királyné nyaklánca (1957), Száz vers (1957), Utas és holdvilág (1959), Magyar irodalom történet (1959), A varázsló eltöri pálcáját (1961), A világirodalom története (1962), A Pendragon legenda (1962), Szerelem a palackban (1963), VII. Olivér (1966), Gondolatok a könyvtárban (1971), Naplójegyzetek 1914-1939 (2001), Hétköznapok és csodák (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák - I. kötet Világirodalom, 2002), Mindig lesznek sárkányok (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák II. kötet - Magyar irodalom, 2002), A kétarcú hallgatás (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák III. kötet Vegyes tárgyú írások, 2002), Budapesti kalauz marslakók számára (2005), A Harmadik Torony (2007), A Martian's Guide to Budapest - Len Rix fordítása (2015)
Díjai
Baumgarten-díj (1935, 1937)
1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A királyné nyaklánca (1957), Száz vers (1957), Utas és holdvilág (1959), Magyar irodalom történet (1959), A varázsló eltöri pálcáját (1961), A világirodalom története (1962), A Pendragon legenda (1962), Szerelem a palackban (1963), VII. Olivér (1966), Gondolatok a könyvtárban (1971), Naplójegyzetek 1914-1939 (2001), Hétköznapok és csodák (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák - I. kötet Világirodalom, 2002), Mindig lesznek sárkányok (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák II. kötet - Magyar irodalom, 2002), A kétarcú hallgatás (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák III. kötet Vegyes tárgyú írások, 2002), Budapesti kalauz marslakók számára (2005), A Harmadik Torony (2007), A Martian's Guide to Budapest - Len Rix fordítása (2015)
Díjai
Baumgarten-díj (1935, 1937)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............