Politika és poétika [antikvár]

Mióta az ember benépesítette a Földet, eltűnt az állat- és növényvilág negyede, zöme az utóbbi száz év alatt. Egyes becslések szerint jelenleg naponta 130 növény- és állatfajjal lesz szegényebb planétánk. A bolygónkat tíz kilométer szélességben védő, életadó légréteg összetétele fokozatosan változik, növekszik benne a széndioxid koncentrációja. Két évtized alatt 50 százalékkal emelkedett, s ezzel 420 ezer éves rekordot döntött meg. Következményeit mindnyájan érezzük, tapasztaljuk: az üvegházhatás, a felmelegedés miatt megszaporodtak az erdőtüzek, orkánok, tornádók, cunamik. Pusztulnak az óceáni planktonok, olvadnak a gleccserek, jéghegyek, zsugorodnak az örök jégmezők az Arktiszon és az Antarktiszon. Az 1988-ban az ENSZ által kezdeményezett Éghajlat-változási Kormányközi testület /IPCC/ célja az volt, hogy felmérje, milyen kockázatot rejt az éghajlatváltozás az ember életterére. Az 1990-es években a kutatók már erősen jelezték a problémákat: a széndioxid kibocsátás növekedése rossz irányba viszi az emberiség jövőjét. Az IPCC ma már határozottan követeli: minden társadalmi közösség és egyén felelőssége, hogy csökkenjen a káros anyag-kibocsátás, hiszen már közel vagyunk a korábban meghatározott 2 °C -nyi felmelegedési határhoz. A/ A klímaváltozás néhány következményéről A világ energiaéhsége hihetetlen mértékben növekszik. Mára a Földet gyakorlatilag teljesen és sűrűn behálózza a repülő- és hajóforgalom, vonatközlekedés, az autók és az úthálózat állandóan bővülő növekedése, a kamionforgalom és a fűtés, gépek mozgatása, stb. Ennek az energiamennyiségnek 78,4 százaléka fosszilis energiaforrásból: szén, kőolaj, gáz származik. Az égetés alkalmával jelentős mennyiségű széndioxid szabadul fel, ami a légkörbe kerül és növeli a globális felmelegedést. Fosszilis energiahordozók nem mindenütt találhatók földünkön, ezeket is szállítani kell a hiányt szenvedő országokba. Már napjainkban is, de a jövőben még inkább, geopolitikai feszültségek kirobbanásának okai lehetnek. Földünk jelentős részén a téli hőmennyiség és a gleccserek olvadása látja el a lakosságot ivóvízzel, a mezőgazdasági területek jelentős részét és a természeti rendszereket. Ez az éltető forrás a klímaváltozás következtében már csökken, és közeljövőben kritikusan visszaeshet. Az idesorolható ~ hőmennyiségtől függő — vízgyűjtő területeket gyakorlatilag minden földrészen megtaláljuk: az USA nyugati részén, Dél-Európában, a Közel-Keleten és Ázsia középső részein. Elkerülhetetlen, hogy az érintett országok, mint pl. az USÁ-ban a Colorado-medence, Észak-> Mexikó, Peru, Marokkó, Szíria, Törökország, Irán keleti része,