Bővebb ismertető
FORMABONTÓ ELŰSZÚ
Az örökifjú Pósa Zoltán, akit még így is - közeledve a hetvenedik életéve felé - sokan helyből letegeznének (s meg is teszik, kivált az ifjú hölgyek), a műfaji sokszínűség világbajnoka, jelenleg ugyanúgy könyvet ír, mint eddigi életében szinte bármikor; szomorú-vidám történetet egy asszonyról, aki valamikor réges-régen a Kádár-kori fásultságban elhagyta Magyarországot, de visszatér, mert visszahúzza a föl-földobott kő effektusa, a kicsiny ország, melynek az orcájára üt. Az asszony persze nem akar ütni, mert már elszálltak felette az évek, de találkozik az író-költővel, az egykori gribedlis Bedécs Csabával, más néven Krajcs Alberttel, Szeép Barna Zoltánnal, Gregory Korsóval, és természetesen szerelmes belé, de Csaba-Albert-Gyuri-Zoltán kiábrándítja, mert ő csak a hollófekete hajú, tatárcsontú, pisze orrú és angyalszárnyú Mártába szerelmes.
Bedécs Csaba, Krajcs Albert, Gregory Korsó, Uzonyi Máté, Szeép Barna Zoltán, mind-mind az író irodalmi álnevei valóságosan és szimbolikusan egyaránt, mint ahogy az író mindig Barna Mártához máig egyetlen szerelméhez és feleségéhez hűséges, aki előtt még persze létezhettek más szerelmek, de azóta senki.
Nyitott könyv ez az élet, mert aki ismeri Pósát, az tudja, hogy tényleg így van, tényleg a saját életét írja, tényleg nincs benne semmilyen valóságbukfenc, cirkuszi saito mortale, illetve csak filozófiai és stilisztikai értelemben, de úgy aztán igencsak bővelkedik nyelvi sziporkákban, ahogy Kabdebó Lóránt, Hernádi Gyula, Csontos János, Petrőczi Éva, Beke Albert és mások is megállapítják - erről később majd részletesebben írunk. Ö az, aki egyenesen felmászik a létra aljáról a sátor magasába, hogy ott aztán előhúzza a hegedűt, és eljátssza a dalt, amit valaha hallott csengeni és zokogni a szívében.
Ez a dal persze több ezer oldalra rúg, versek szállnak ki belőle, elbeszélések és vastag puffanós nagyregények, asztalhajlítók. A közönség egy része nem is bírja végigülni a háromnapos koncertet, ami a sátor kupolájában péntek este elkezdődik. De akik kitartanak, vele együtt a zenében, azok bizonnyal megérik a vasárnapi feltámadást