kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

 
ÉLŐSZÓSinkovits Imrét kísérjük utolsó útjára ma délután. Pedig még csak az Előszó-1 írom. Az Élő Szót, drága halottaink emlékére. Vajon mennyien integetnek nekünk az örökzöld vadászmezőkről, mire majd befejezzük a POSZTUMUSZ-1? Harminckilencen voltak, mikor elkezdtük, Imre azonban nem várhatott tovább - lesz-e negyvenegyedik szereplője A Magyar Művészetért posztumusz aranykönyvének? Ugye nem?*Imrének alig egy hónapja adhattuk át A Magyar Művészetért Díjat szíve színházában. Amikor 1988-ban...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
6480 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
ÉLŐSZÓSinkovits Imrét kísérjük utolsó útjára ma délután. Pedig még csak az Előszó-1 írom. Az Élő Szót, drága halottaink emlékére. Vajon mennyien integetnek nekünk az örökzöld vadászmezőkről, mire majd befejezzük a POSZTUMUSZ-1? Harminckilencen voltak, mikor elkezdtük, Imre azonban nem várhatott tovább - lesz-e negyvenegyedik szereplője A Magyar Művészetért posztumusz aranykönyvének? Ugye nem?*Imrének alig egy hónapja adhattuk át A Magyar Művészetért Díjat szíve színházában. Amikor 1988-ban először csilloghatott művészek kezében a díj, akkor Imre még a Kuratórium elnökeként volt szülője az első magyar, ízében automóm művészeti díjrendszemek. Most odaát is elnökké választja őt a nagy csapat. Minden bizonnyal.Latinovits. Huszárik. Nagy László és felesége, Szécsi Margit. Vass Lajos. Sík Feri. Páskándi, Szilágyi Domokos, Harag György, Cseres, Somogyi József, Kondor Béla, Szőts István, Fábri Zoltán a XX. Század. Jó napot, fiúk. Asszonyunk, Tolnay Klári.S ti, akik még itt vagytok azon 170 művész közül, akik e díjat érdemessé tették biztos jövőjére - ti ugye maradtok? A film, a zene, az építészet, a fotó, a tánc, a színház, a poézis és a próza, a népművészet, a festészet, a szobrászat Nagymesterei, a magyar jelen büszkeségei, ti ugye létetekben is maradtok még?Hagyjátok az örökkévalóságot, hagyjátok még békén őkelmét - úgyis megtalál. Már jelezte. Maradjatok addig gyarló földi lények. A lámpákat adjátok a kezünkbe, sokan vagyunk, kik nem látunk jól a setétben.Élő Szó kell mindenekelőtt. Kézfogás, siker, öröm, ünnep, győzelem, utód vérben is és utód verejtékben is, iskola, ahova hozzátok járhatnak, mint egykor ti Somogyihoz és Szőtshöz, Fábrihoz és Haraghoz. Vass Lajoshoz pedig mi, mindannyian, apraja-nagyja az egész országban.Latinovitshoz pedig méltóságot venni, pusztíthatlan, konok magyar büszkeséget.Vezessétek még az iskoláitokat. Várjátok meg, míg az orvosok feltalálják az örök földi lét szerét - nincs már soká. Kevés, ha a mű örök, s az alkotó pihen. Perpetum mobile - az legyetek nekünk.Hogy még olvashassuk új soraitokat. A színpadról, a koncertekről a ti erőtök sugározzon szét a nézőtéren. Festményeitek, fotóitok, szobraitok, házaitok hazát dagasszanak.Elmenni ráértek. S ha mégis útnak indul egy-egy közületek, vigye magával ezt az új, ezúttal fekete szegélyű aranykönyvet, a POSZTUMUSZ-t. Tudniuk kell odaát, hogy mindig bennünk jár az emlékük. Nem csak él - jár. Ez jár nekünk. Belőlük vagyunk. Őket idézzük, emléküket simogatjuk, mint egykor saját nagyapánk a mi fejünket.A POSZTUMUSZ szorgalmas kisdiák. Elment mindenhová utánuk. Édes kicsi országunkat járta, majd képzeletben szétszaladt az egész világban, s keresett benneteket, mint vihar által szétszórt leveleket Amerikában, Párizsban, Németországban, a Vajdaságban és Erdélyben - Erdélyben mindenütt, hiszen az Erdélyországban született magyarság évszázados művészi alkotó ereje ugyanakkora, mint történelmileg miniatürizált kis országunké, ezé a közös édes anyánké.Imrét Sütő szavai kísérték el. Együtt voltak a Kuratórium alapító tagjai. Láttam, amint Most is fogják egymás kezét.Hála e könyvért a magyar művészeknek. A Kuratóriumnak - az erőnek, amely benne van. Hála alkotótársamnak, a lányomnak. A Magyar Ifjúság 1987-89-es szerkesztőségének. Gyémántkemény kőzetalapzatra koszorúzták A Magyar Művészetért díjrendszert.('Szomorúan közlöm e szavakat: a fenti sorok megírása után néhány hónappal Mészöly Miklós sem várt már, nem tudott.)
B. Nagy László művei
A szerzőről
Cseres Tibor művei
Eredeti nevén Portik Cseres Tibor.
Magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. 1915-ben született.
Darázs Árpád művei
Fábri Zoltán művei
Fehér Ferenc művei
Gombos Gyula művei
Gulyás György művei
Hamvas Béla művei
Harag György művei
Havasi István művei
Herceg János művei
A szerzőről
Huszárik Zoltán művei
Huszárik Zoltán (Domony, 1931. május 14. – Budapest, 1981. október 14.) Balázs Béla-díjas és posztumusz Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg, grafikus. Feleségei: Melczer Annamária orgonista, majd pedig Móger Ildikó táncos, koreográfus voltak; lánya: Huszárik Kata színésznő (Nagy Anna színésznőtől).

Domonyban született. Mindössze kétéves volt, amikor édesapja meghalt. A József nevet középiskolás korában hagyta el. Gimnáziumi tanulmányait Aszódon, a Petőfi Sándor nyolc osztályos gimnáziumban végezte. Tanárai nagy hatással voltak rá, mint például Schéner Mihály festő. Innen három helyre is felvételizett: a szegedi orvosi karra, a Képzőművészeti Főiskolára, és a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakára. Ő ez utóbbit választotta, ahova 1950-ben vették fel, azonban - a család minden alapot nélkülöző kuláklistára kerülése miatt - 1952-ben eltávolították. 1959-ig járta sajátos, tehetségéhez méltatlan, de a művészetét mégis érlelő kálváriáját: volt földműves a szülőfalujában, olajbányász Bázakerettye olajmezőin, dekoratőr az ikladi Ipari Műszergyárban, dolgozott a Borsod megyei Tanács művészeti előadójaként, és 1957 után már megengedték, hogy világosítóként a filmgyárban is. Részt vett a városligeti Vajdahunyad várának restaurálásában, illetve több rajzfilm elkészítésében közreműködött (pl. A két bors ökröcske, 1955).

1959-ben visszatérhetett a főiskolára (negyedéves hallgatóként rehabilitálták), Máriássy Félix legendás osztályába. Vizsgafilmje a Játék volt, mellyel azonnal kitűnt. Leonardo Fioravanti, a római filmfőiskola (Centro Sperimentale di Cinematografia(wd)) akkori igazgatója is felfigyelt rá - ennek köszönhette, hogy elfogadták. 1961-ben szerzett filmrendezői diplomát. Első alkotásai rövidfilmek voltak, már ezek érett művészt, kifejező képi megoldásokat mutattak. Egyik (újra)alapítója volt - elsősorban évfolyamtársaival - a fiatal filmművészek Balázs Béla Stúdiójának. Itt készítette el az Elégia című rövidfilmjét, ami a kiugrást jelentette számára 1965-ben. Egy újfajta filmes látásmódot teremtett, mellyel elnyerte az Oberhauseni Filmfesztivál kiemelt fődíját. Első játékfilmjével, a Krúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen megidéző Szindbáddal (1971) a kortárs filmművészet halhatatlanjai közé emelkedett. Mindkét nagy sikerű film - ahogy többi alkotása is - egy filmtörténeti korszakban alkotók páratlan együttműködésén is alapult, amiben Huszárik Zoltán személyisége és sorsa is megnyilatkozott.

Huszárik Zoltán műveiben gyakran és nyomatékosan megjelenik az elmúlás gondolata, a halál. Asszociációkra építve vált ki erős érzelmi hatást a nézőben. Ezt a motívumvilágot dolgozza fel az 1977-ben készült A piacere (ahogy tetszik) rövidfilm is, amely Major János sírkőfelvételeinek hatására született. Utolsó alkotásában, a Csontváry című filmben a különcnek tartott festőzseni és saját művészi portréját, hitvallását formálta eggyé, sajátos módon ábrázolva a művészegyéniség és a kor viszonyát.

Képi kultúráját, grafikus művészetét színház- és filmdíszlettervezőként is alkalmazta saját filmjeiben és könyvek illusztrátoraként is. Néha kisebb szerepeket vállalt egy-egy játékfilmben: Zöldár (r.: Gaál István), Budapesti mesék (r.: Szabó István), Holnap lesz fácán (r.: Sára Sándor), stb., illetve színházban, rádióban is rendezett.

1981-ben hirtelen, Budapesten hunyt el. Mindössze 50 éves volt.
Imre Zoltán művei
Kondor Béla művei
Latinovits Zoltán művei
A szerzőről
Márai Sándor művei
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.

Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.

Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.

Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.

A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.

1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.

Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.

1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.

1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.

1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
A szerzőről
Martin György művei
Martin György (beceneve: Tinka) (Budapest, 1932. február 5. – Budapest, 1983. október 31.) Erkel-díjas magyar tánctörténész, néprajzkutató, zenefolklorista, a nemzetközi rangú magyar tánckutatás megteremtője.
Mensáros László művei
Mészáros Ági művei
Mocsár Gábor művei
Őze Lajos művei
Páll Antal művei
Páskándi Géza művei
Ratkó József művei
Samu Géza művei
Sík Ferenc művei
Sinkovits Imre művei
Székely János művei
Szilágyi Domokos művei
Szirtes Ádám művei
Szőts István művei
Tolnay Klári művei
Tóth Menyhért művei
Vass Lajos művei
A szerzőről
Wass Albert művei
Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.

Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül.

Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt.

Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit, Magyarországon pedig csak a rendszerváltás után kezdték el megjelentetni műveit, addig szinte ismeretlen volt az országban.

Népszerűsége Magyarországon tehát csak ezután (az 1990-es évektől) kezdődött meg és azóta is folyamatosan növekszik.

A 2005-ös Nagy Könyv című magyarországi felmérés eredményei szerint az egyik legkedveltebb magyar író.
A funtineli boszorkány című művét [4] az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.

Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet