Bővebb ismertető
Ajtay-Horváth Magda
AZ ANTIK MÍTOSZTÓL A 21. SZÁZADI SIKERKÖNYVIG (A 3500 ÉVES KIRKÉ).
kirké-értelmezések a MATRIARCHÁTUSTÓL A FEMINIZMUSIG
Kirké a homéroszi eposznak, pontosabban az Odüsszeiának az egyik mellékszereplője ugyan, mégis fontos szerepet játszik Odüsszeusz életében és hazajutásában. A különböző korok Kirkének más-más tulajdonságát emelik ki, jól tükrözve a nő szerepének és társadalmi helyének a változását. A különböző Kirké-képek és a hősnő színeváltozásai határozottan tükrözik az évezredek során változó ideológiákat, s bennük a nő szerepét a matriarchátustól a feminizmusig, Homérosztól Madeline Millerig.
Homérosz müvében semmi nyoma nincs annak, hogy háttérbe szorította volna a nőket, vagy alacsonyabb szintű társadalmi szerepet tulajdonított volna nekik. Feltehetően álláspontja nem személyes indíttatású, hanem a nők iránti társadalmi attitűdöt fejezi ki, ami még a matriarchátus szellemiségét őrizte, s a Homéroszt megelőző korokban gyökerezik.
Kirké komplexitásából a későbbi szerzők egy-egy tulajdonságot emelnek ki, és általában ezt a tulajdonságot nagyítják fel és merevítik sztereotípiává.
A görög nyelv absztrakciós szintjének erősödésével, a fogalmisággal párhuzamosan az emberközeli istenek eltávolodtak az élőktől, a hit és az ideológia transzcendensebbé vált, a logos szó, ami Homérosznál még a beszédet jelentette, fokozatos jelentésváltozás eredményeként Platón idejében már a gondolkodást, az intellektuális tevékenységet jelöli, ellentétben a mythosszal, ami a homéroszi értelemben vett logoszt helyettesítette. A mythos és logos különválásával a homéroszi mítoszok allegóriakénti értelmezése is lehetségessé vált.
A mythos-logos szétválásának, a gondolkodás transzcendenssé válásának a női nem volt a vesztese. A matriarchátusból származó tisztelet, ami a nőket, mint életet adó lényeket övezte, s amelyik nem tett minőségi különbséget férfi és nő között, fokozatosan megváltozik. Ezzel magyarázható az, hogy azok a pozitív tulajdonságok, amelyek képessé teszik Kirkét arra, hogy Odüsszeusznak méltó szellemi partnere legyen, sőt tanítsa, és bölcs tanácsokkal lássa el, ezáltal biztosítva a hős visszatérését Ithakába, teljesen kivesznek az ókori interpretációkból. Platón a férfinemet a logosszal, a gondolkodással, a női nemet pedig a testiséggel azonosította.
A Homérosz utáni interpretációk megfosztják Kirkét a félisteni státuszától, s csupán a rossz szenvedélyek megtestesítőjét látják benne, a megrontó, romlott