Retorika, interpretáció, szövegértés a régi magyar irodalomban [antikvár]

JanSlaski LENGYEL ÉS MAGYAR CICERÓNIÁNUSOK ITÁLIÁBAN A XVI. SZÁZAD KÖZEPÉN A reneszánsz kori Lengyelország és Magyarország közötti szellemi kapcsolatokkal az utóbbi évtizedekben számos alkalommal foglalkozott a kutatás, ennek ellenére több részlet mindmáig feltáratlan e témakörben. Kevéssé ismeretesek például a külföldön, a két nép etnikai határain kívül létrejött kapcsolatok, amelyekben érthető módon a vendéglátó ország tudósai is részt vettek, így e kapcsolatok már nem kétoldaliiak, hanem három tényezőből álló rendszert alkottak. A reneszánsz korban ez különleges jelentőségre tett szert az Itália-Lengyelország-Magyarország viszonylatban, eimek köszönhetően alakult ki az olasz-lengyel-magyar szellemi „arany háromszög", amely a korabeli Európa szellemi térképének sajátos és értékes jelensége.' Ezíittal e „háromszög" egyik legrangosabb - valóban európai jelentőségű - epizódjára kívánjuk felhívni a figyelmet, egy olyan eseményre, amely Padovához és Velencéhez kapcsolódik, ahol most alkahnunk voh kutatást végezni. Mint köztudott, Padovát 1222-ben alapított egyeteme tette híressé, Velence pedig (amelyhez Padova a XV. század elejétől tartozott), nem csupán különleges földrajzi helyzetéről volt nevezetes, hanem kultúrájáról és a nagy kiteijedésű államában megvalósított politikai megoldásokról is. Velence, valamint az egyetemének hivatalosan helyt adó Padova a jövevények tömegét vonzotta mind Itáliából és a Velencei Köztársaság mediterrán területeiről, mind pedig az Alpoktól északra fekvő országokból. Az utóbbiak közül nem hiányoztak a magyarok és a lengyelek sem, akik vagy a padovai egyetem rendes hallgatói voltak, vagy pedig hosszabb-rövidebb ideig megálltak itt, esetleg csupán átutazóban látogattak el az Appennini-félsziget kapuját jelentő köz- ' A jelen szöveg előadásként elhangzott Debrecenben a Lengyelek és magyarok Európában. Nyelv, irodalom, kultúra - párhuzamok és kapcsolatok c. nemzetközi konferencián a 60 éves Janusz Banczerowski és D. Molnár István professzorok tiszteletére 2001. szeptember 25-én. Olasz nyelvű változata {Per una storia del ciceronianismo italo-polacco-ungherese ml secondo Cinquecentoj sajtó alatt a L 'ereditá classica nella cuhura italiana ed Ungheria tra il Cinquecento e lafine del Settecento témakörben rendezett olasz-magyar konferencia kötetében. E témakörről korábbi tanulmányaink: Italia, Ungheria e Polonia al tempó deU'Umanesimo e del Rinascimento (Proposte e ricerca), in: Venezia e Ungheria nel Rinascimento, a cura di V. BRANCA, Firenze, 1973,53-66; IDEM, II„triangolo aureo" italo-polacco-ungherese all'epoca deü'umanesimo e del Rinascimento, in: Rivista di Studi Ungheresi, IV, 1989,83-89; IDEM, Ungheria, Polonia eRoma cristiana del Medioevo al Barocco, in: Lű civiltá ungherese e il cristianesimo. A tti del IV. Congresso Intemazionale di Studi ungheresi, Roma-Napoli, 9-14 settembre 1996, a cura di I. MONOK e P. SÁRKÖZY, I, Budapest-Szeged, 1998, 232-237.