Ritmikai és retorikai tradíció a kortárs magyar lírában [antikvár]

vilcsek Béla Szabadvers és szabad vers - napjaink költészetében „Mit nevezünk szabad versnek? - kérdezi Széles Klára egy akadémiai tudakozódó körlevél tapasztalatait összegezve, majd rögtön hozzáteszi; - A verstan és irodalomtörténet egyik nyitott kérdése ez. Alkalmazzuk a kifejezést, de nem rendelkezünk pontos, közmegegyezést képviselő meghatározásával."' A hozzá érkezett tizenhét tudósi állásfoglalás ismertetését követően megállapítását még azzal egészíti ki, hogy „a szabad vers - jelenlegi irodalmunkban - élő, mozgó, változó forma. Sok és gazdag változata állandóan bővülhet és bővül. Fogalmának körülhatárolása semmiképpen nem lehet merev. Fajtái bizonyos skálán helyezkednek el. Ez a skála nemcsak kötött vers és szabad vers között húzódik (az átmenetek variációival), hanem próza és szabad vers, sőt: köznyelv és »ritmikus nyelv« között helyezkedik el."^ Szepes Erika versválogatásából és elemzéseiből kiderül, hogy az elmúlt fél évszázad magyar költészete mily bőséggel kínál példát a különféle klasszikus formák továbbélésére és mai viszonyok közötti átlényegítésére. Igazolódik az a már korábban is megfogalmazott felismerés, miszerint „a mai magyar költészet a világirodalom csaknem minden jelentős versformáját felhasználja, s az európai formák mindegyikét alkalmazza. Méghozzá nem is szolgai módon utánozva, valamiféle új, magyar klasszicizmust megteremtve, hanem a legmodernebb tartalmak kifejezésével megtöltve őket."^ A folyóiratok, antológiák, verseskötetek közléseit olvasva hasonló mondható a klasszikus formákat fellazító és tagadó szabad versekről vagy szabadversekről is. Ügy látszik, az ezredforduló minden keserűsége és keserve ellen a művész számára a formai kötöttség éppúgy fogódzót, végső menedéket és biztonságot jelent, mint e keserű és keserves létélménynek a formailag kötetlenebb kifejezése. Napjaink költészetében a szabad versnek vagy szabadversnek számtalan, egyéni leleménnyel megalkotott érdekes és értékes változatát találjuk. Széles Klára, Mi a szabaá vers? Adalékok a szabad vers fogalmához - válaszok és következtetések egy kérdőív kapcsán. It 1987-1988/1., 44. Uo., 69. SzEPES Erika, A mai magyar vers, Költészetünk formakincsének leíró és funkcionális elemzése az elmúlt fél évszázad verseinek tükrében, I~II., Intera-Tevan, Budapest—Békéscsaba, 1996,156.