Bővebb ismertető
A sajtószabadság irodalma általában teoretikus és jogi jellegű: mind a klasszikus, mind a mai filozófusok, politológusok, jogászok, publicisták azt vizsgálják, hogy milyennek kellene lennie a sajtó szabadságának, korlátlannak-e vagy korlátozottnak. Fekete Sándor nem ezt a tárgykört igyekezett gazdagítani. Tanulmányában azt vizsgálja, hogy a sajtószabadság elve és a tényleges sajtógyakorlat között több-kevesebb mértékben mindenütt fellelhető eltéréseket, ingadozásokat mi okozza. E célból mindenekelőtt az 1789-es és későbbi francia forradalmak sajtóviszonyait elemzei, mintegy tömör vázlatát nyújtva a franciaországi szólás- és kifejezési szabadság keletkezéstörténetének. A szerző gazdagon dokumentált tanulmánya az illúziók és érdekek csatáinak elfogultságokra hajlamosító kégköréből a tudományosan megragadható tények, folyamatok, történelmi mozgásmechanizmusok terepére kalauzolja át az olvasókat, s ezzel időszerű tanulságokat tud kínálni mindazoknak, akik a mai sajtó korszerűsítésében érdekeltek.