kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Domokos Zsuzsa - Sine ira et studio [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/645/2584645.jpg "Domokos Zsuzsa - Sine ira et studio [antikvár]")
Sine ira et studio [antikvár]
Domokos Zsuzsa, Dr. Czeizel Endre, Dr. Kondorosi Ferenc, Gömöri György, Kosztolányi Dezső, Kovács Ákos, Miszlai Gabriella, Pomogáts Béla, Szabolcs Ottó, Széchenyi Ágnes
Magánkiadás
,
Megjelenés: 2006. január 01.
Az Ember és polgár leszek" Pedagógiai Civil Egyesület néhány vezetőjének ötlete és szakmai buzgalma következtében 2004-ben egy közel kétszáz oldalas munka született Sine ira et studio - Harag és elfogultság nélkül címmel. Néhány neves történész és társadalomtudós széles palettán vázolta fel új kutatásait, elsősorban a tanárok számára. A kötet olyan sikert aratott, hogy minden igyekezetünk ellenére azóta sem tudjuk kielégíteni a hozzánk érkező tanári - és nem csak tanári - igényeket. A Magyar...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1470 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Az Ember és polgár leszek" Pedagógiai Civil Egyesület néhány vezetőjének ötlete és szakmai buzgalma következtében 2004-ben egy közel kétszáz oldalas munka született Sine ira et studio - Harag és elfogultság nélkül címmel. Néhány neves történész és társadalomtudós széles palettán vázolta fel új kutatásait, elsősorban a tanárok számára. A kötet olyan sikert aratott, hogy minden igyekezetünk ellenére azóta sem tudjuk kielégíteni a hozzánk érkező tanári - és nem csak tanári - igényeket. A Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata örömmel adott helyet ennek az értékes anyagnak a Történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára XXXII. köteteként. A jelentős siker arra ösztönözte az egyesületet, hogy megteremtse a folytatást, a sorozat újabb kötetét, amit a Tanári Tagozat ismét szívesen ad közre, és juttatja el a legilletékesebbekhez, a históriát és más humán stúdiumokat oktató tanárokhoz. Az első tanulmánykötet második kiadásának 2005-ös megjelenése óta a Sine ira et studio már szinte márkanevet" jelent az olvasó számára. Ezért nem látszott célszerűnek a könyvsorozat címét megváltoztatni, legfeljebb egy alcímmel megkülönböztetni. Így kapta az egyesület második tanulmánykötete ezt az alcímet: Magyar - a génektől a viseletig. E kötet tartalma annyira változatos, hogy akár erről is írhatta volna Jókai Mór: olyan vegyes, mint Mózsi boltja, aminél nincsen vegyesebb Európában". Változatos, mégis egységes, mint magyar történelmi valóságunk múltjának máig nyúló vastagabb és hajszálgyökerei egyaránt. Kicsit belegondolva, ez az alcím többféleképpen is értelmezhető. A szerkesztők mindenesetre három kérdést akartak vele közös nevezőre hozni. Egyrészt saját múltunk sokdimenziós egységét. Másrészt helyünk és helyzetünk kijelölését az integrálódó Európában. Harmadrészt álmainkat és valóságunkat, az azt összekötő egységet, ami mi vagyunk, mai magyarok. Így vagy úgy erről szólnak a tematikailag különböző tanulmányok, véleményünk szerint ismét a legilletékesebbek közül összeválogatott szerzőgárda interpretálásában. Hogy mennyire sikerült célunkat megvalósítani, azt majd az olvasónak kell eldöntenie.
Termékadatok
Cím: Sine ira et studio [antikvár]
Szerző:
Domokos Zsuzsa
,
Dr. Czeizel Endre
,
Dr. Kondorosi Ferenc
,
Gömöri György
,
Kosztolányi Dezső
,
Kovács Ákos
,
Miszlai Gabriella
,
Pomogáts Béla
,
Szabolcs Ottó
Széchenyi Ágnes
Kiadó: Magánkiadás
Megjelenés: 2006. január 01.
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 963060115X
Méret: 130 mm x 200 mm
Czeizel Endre (Budapest, 1935. április 3. – Budapest, 2015. augusztus 10.) Magyar orvos-genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora.
1935-ben született. A gimnáziumot a budapesti cisztercita és II. Rákóczi Ferenc gimnáziumban végezte el. Orvosi diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerezte meg.1959-tól az Országos Közegészségügyi Intézetben a veleszületett rendellenességek okainak kutatója. Mellékállásban 1973-ig a János Kórház szülészeti osztályának családtervezési tanácsadója. 1973-ban lett a humángenetikai és teratológiai laboratórium, majd 1984-ben osztály főorvosa és a WHO együttműködési központ igazgatója. Fő kutatási területe a veleszületett rendellenességek kutatása és megelőzése. Igazolta a magzatvédő vitamin szerepét a fejlődési rendellenességek megelőzésében. 1970-től vezetője a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának. 1973-ban létrehozta a Veleszületett Rendellenességek Kóroki Monitorját. 1996-98 között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója, innen ment nyugdíjba. Jelenleg a “Genetikai Ártalmak Társadalmi Megelőzése” Alapítvány tudományos igazgatója.Genetikai tanácsadást 1973 óta végez. Kidolgozta a genetikai tanácsadás ún. “magyar módszerét”, majd az 1980-as években az optimális családtervezési modellt, majd szolgáltatást. Számos nemzetközi társaság és a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke, a WHO szakértője, több Európai Uniós tudományos kutatási téma résztvevője és vezető nemzetközi folyóirat (pl. American Journal of Medical Genetics) szerkesztőségi bizottságának tagja. Elnöke volt az International Clearinghouse for Birth Defect Monitoring System-nek és az European Environment Mutagenic Society-nek, alelnöke a washingtoni Humángenetikai Világkongresszusnak.
Ismertségét itthon főként televíziós felvilágosító és ismeretterjesztő műsorának köszönheti (Az öröklődés titkai, Születésünk titkai, Jövőnk titkai, Az élet él és élni akar, Ki viszi át a szerelmet, Szexfilm, AIDS, Génjeink titkai, stb.), melyek a hetvenes évektől kezdve nagy hatást gyakoroltak a nézőkre, különösen az ifjúságra.Több mint 300 angol nyelvű tudományos közlemény, 28 magyar ismeretterjesztő, valamint 17 tudományos szakkönyv írója, amelyek közől 7 több nyelven jelent meg.Az utóbbi időben a géniuszság gyökereit kutatja a kivételes talentumú muzsikusok, költők és tudósok családfa-elemzése alapján.
Az orvostudomány kandidátusa (1966), akadémiai doktor (1978), kétszeres Markusovszky-díjas, SZOT-díjas (1977), Ifjúsági-díjas (1987), Kiváló Orvos (1988), Fényes Elek Emlékérem tulajdonosa (1988). 1995-ben a Köztársasági elnök 60. születésnapján a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki. 2000-ben neki ítélték az USÁ-ban a Kennedy-díjat, 2002-ben megkapta az USA Fejlődési Rendellenességek Megelőzése Bizottságának díját.
2013 májusában leukémiát diagnosztizáltak nála. Betegsége alatt az addig magát ateistának valló Czeizel visszatért eredeti katolikus hitéhez. Két kemoterápiás kezelés és egy csontvelő-átültetés után 2015. augusztus 10-én, hétfő hajnalban hunyt el, életének 81. évében. 2015. szeptember 11-én kísérték utolsó útjára az Óbudai temetőben.
1935-ben született. A gimnáziumot a budapesti cisztercita és II. Rákóczi Ferenc gimnáziumban végezte el. Orvosi diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerezte meg.1959-tól az Országos Közegészségügyi Intézetben a veleszületett rendellenességek okainak kutatója. Mellékállásban 1973-ig a János Kórház szülészeti osztályának családtervezési tanácsadója. 1973-ban lett a humángenetikai és teratológiai laboratórium, majd 1984-ben osztály főorvosa és a WHO együttműködési központ igazgatója. Fő kutatási területe a veleszületett rendellenességek kutatása és megelőzése. Igazolta a magzatvédő vitamin szerepét a fejlődési rendellenességek megelőzésében. 1970-től vezetője a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának. 1973-ban létrehozta a Veleszületett Rendellenességek Kóroki Monitorját. 1996-98 között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója, innen ment nyugdíjba. Jelenleg a “Genetikai Ártalmak Társadalmi Megelőzése” Alapítvány tudományos igazgatója.Genetikai tanácsadást 1973 óta végez. Kidolgozta a genetikai tanácsadás ún. “magyar módszerét”, majd az 1980-as években az optimális családtervezési modellt, majd szolgáltatást. Számos nemzetközi társaság és a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke, a WHO szakértője, több Európai Uniós tudományos kutatási téma résztvevője és vezető nemzetközi folyóirat (pl. American Journal of Medical Genetics) szerkesztőségi bizottságának tagja. Elnöke volt az International Clearinghouse for Birth Defect Monitoring System-nek és az European Environment Mutagenic Society-nek, alelnöke a washingtoni Humángenetikai Világkongresszusnak.
Ismertségét itthon főként televíziós felvilágosító és ismeretterjesztő műsorának köszönheti (Az öröklődés titkai, Születésünk titkai, Jövőnk titkai, Az élet él és élni akar, Ki viszi át a szerelmet, Szexfilm, AIDS, Génjeink titkai, stb.), melyek a hetvenes évektől kezdve nagy hatást gyakoroltak a nézőkre, különösen az ifjúságra.Több mint 300 angol nyelvű tudományos közlemény, 28 magyar ismeretterjesztő, valamint 17 tudományos szakkönyv írója, amelyek közől 7 több nyelven jelent meg.Az utóbbi időben a géniuszság gyökereit kutatja a kivételes talentumú muzsikusok, költők és tudósok családfa-elemzése alapján.
Az orvostudomány kandidátusa (1966), akadémiai doktor (1978), kétszeres Markusovszky-díjas, SZOT-díjas (1977), Ifjúsági-díjas (1987), Kiváló Orvos (1988), Fényes Elek Emlékérem tulajdonosa (1988). 1995-ben a Köztársasági elnök 60. születésnapján a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki. 2000-ben neki ítélték az USÁ-ban a Kennedy-díjat, 2002-ben megkapta az USA Fejlődési Rendellenességek Megelőzése Bizottságának díját.
2013 májusában leukémiát diagnosztizáltak nála. Betegsége alatt az addig magát ateistának valló Czeizel visszatért eredeti katolikus hitéhez. Két kemoterápiás kezelés és egy csontvelő-átültetés után 2015. augusztus 10-én, hétfő hajnalban hunyt el, életének 81. évében. 2015. szeptember 11-én kísérték utolsó útjára az Óbudai temetőben.
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
(1957) irodalom- és sajtótörténész.
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete tudományos főmunkatársa. Elsősorban az eddig feltáratlan életművek érdeklik. Kutatásaiban összefonódik az élet és a mű, és különös hangsúlyt fektet rá, hogy a tudományosság szakmai, belső szempontjait és az olvasmányosságot összebékítse. Megírta a Válasz című folyóirat mindkét korszakának monográfiáját, amiért 2007-ben sajtótörténet kategóriában Pulitzer-emlékdíjat kapott. Jelenleg Schöpflin Aladár-monográfián dolgozik.
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete tudományos főmunkatársa. Elsősorban az eddig feltáratlan életművek érdeklik. Kutatásaiban összefonódik az élet és a mű, és különös hangsúlyt fektet rá, hogy a tudományosság szakmai, belső szempontjait és az olvasmányosságot összebékítse. Megírta a Válasz című folyóirat mindkét korszakának monográfiáját, amiért 2007-ben sajtótörténet kategóriában Pulitzer-emlékdíjat kapott. Jelenleg Schöpflin Aladár-monográfián dolgozik.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............