Studia Litteraria Tomus XXVI. [antikvár]

BEVEZETŐ A Studia Litteraria 1988. évi füzetének munkatársai ezúttal egységesen új tematikával jelentkeztek.* E számunk ugyanis kizárólag világirodalmi tárgyú, összehasonlító módszerű, komparatista jellegű tanulmányokat tartalmaz. Elsősorban a magyar irodalom - európai irodalom összefüggéseiről közöl tipológiai, recepciótörténeti és kontaktológiai irányú dolgozatokat, emellett azonban anyagában olyan is található, amely egy külföldi műalkotás önálló, legnagyobbrészt saját irodalmi feltételei között történő elemzésére vállalkozik. Az új témakör bevonására főként az adott indítékot, hogy 1985 őszén egyetemünkön megalakult a Világirodalmi Tanszék, melynek oktatói (Berta Erzsébet, Fenyő István, Lőkös István) mint e külön egység tagjai először jelentkeznek a sorozatban munkáikkal. A füzetben ugyanakkor részt vesznek világirodalmi tájékozódású értekezéseikkel azok az oktatók is, akik elsősorban a XIX. és a XX. század magyar irodalmával foglalkoznak. A gyűjteményben szereplő tanulmányok a szerzők érdeklődésének, kutatási irányának, nem utolsósorban szaíonai orientációjának eredményei, ebből következőleg témaválasztásuk és módszerük egymástól szükségszerű módon meglehetősen eltér. Ezzel együtt a hat dolgozat együttességéből adódik néhány olyan szempont, amelyre a kutatók egymástól függetlenül is egységesen törekedtek. Közös, vonásuk például a tanulmányok időkörének és az egyes nernzeti irodalmak között történő összehasonlításnak lehető változatossága. Értekezéseink elsősorban a XX. század világirodalmából merítik tárgyukat, emellett azonban szerepel összeállításunkban a XX. század első, illetve második felének produkciójával foglalkozó tanulmány is. Arra is törekedtünk, hogy az európai irodalom kórusából mind a nyugat-, mind a közép- és kelet- európai irodalmak képviselve legyenek. Célunk volt a műnemi-műfaji többrétűség is: egyaránt közölni igyekeztünk líratörténeti vizsgálódást és regénytörténeti elemzést. Mindemellett a dolgozatokból remélhetőleg kitűnik, hogy a szerzők szemhatárának középpontjában áll az egyes koreszméknek és irodalmi irányzatoknak az elemzett műveken át történő vizsgálata is: a romantika, a realizmus egyes problémáiról éppúgy megkísérlünk szót ejteni, mint a szimbolizmus, az impresszionizmus, az expresszionizmus bizonyos vonatkozásairól. Eszmei téren pedig a liberalizmustól kezdődően a pozitivizmus * A szám lechnikai.okok kövelkeztcben késve, az 1989-est követően jelenik csak meg.