Szegedi Szép Szó 1998-2006 (vegyes számok) (17 darab) [antikvár]

m yÁ A Szegedi Irók Társaságának és a Szeged szerkesztőségének irodalmi melléklete "E KÖNYVEMET MAGYARUL ÍRTAM : MERT EZZEL CSUPÁN A' MAGVAR SZIVEKET LEGELTETNI AKARTAM. NEM-IS HANGZOTT VOLNA IDEGEN NYELVBEN OLLY EDESDEDEN, ÉS OLLY HATHATOSSAN ETELKA, EGY IGEN RTFKA ; DE A' MEG-SZEMLELESRE, ES A' KOVETESRE NAGV-ERDEMES KIS^ASZSZONY. A'-MI MAGYARSAGOMAT ILLETI: AZONN VOLTAM : HOGY TISZTÁN, ES IGAZAN IiyAK. A' MAGYAR KÖZMONDASOKAT, PÉLDA-BESZÉDEKET NÉHOL (TÖMÖTTEB-BEN-IS) BELE-SZOBrroTTAM : HOGY NYELVÜNKNEK EME' GYÖNGYG-iTI A' TENGERBE NE VESZSZENEK SZÉL-VIZE-INKBEN. EZT AZERT-IS.TÖTTEM : HOGY MAGYARAINKNAK NAP-KELETI EREDETJÖKET MEG-MUTATHASSAM, KIK A' PELDA-BESZEDEKKEL OROMESTEBB ÉLNEK, MINT A' NAP-NYUGOTI NEMZETEK. A'-MI PEDIG SZIVEMET ILLEO, TALPIG KI-TECHETEM IRASAIMBOL. ELEVE-IS AZZAL DICSEKSZEM : HOGY IGAZ MAGYAR VAGYOK ; ÉS HAZAMAT FÖLÖTTE SZERETEM. HOGY BENNE SZÜLETTEM ; SOHA SE SZÉG'VENLEM. ADNA AZ ISTEN, HOGY ő SE SZÉGYENLENÉ NEVEI, TETÉSEMET. OLLYAN VAGYOK, KI EDES HAZAMNAK BOLDOGULASSAN ÖRVENDENI ; SANYARGATASSATOL FÉLNI : VESZEDELMEN IRTOZNHS TUDNÉK. OLLYAN VAGYOK, KI ÉDES HONNYOMNAK FÖNN-TARTASSARA (HA TEHETSÉGEMBEN LONNE) TESTESTÖL-LELKESTŐL IPARKODNI AKARNÉK." (Dugonics előszava Az Etelka 1805-ös harmadik kiadásához.) A Szegedi Dráma és Próza ünnepe A történet egyszerre prózai, s éppen ezért drámai, Belcapcsolom az utó-rádiót, folyilí a liallgatóvadászat az egyik szegedi kereskedelmi csatornán, A tét hatalmas: emblémás póló, A kérdés populáris, így hanoik: színpadi mű, öt betű. A telefon másik végen határozott a válasz: Drátna. Kis csönd, tétova műsorvezetői krákogás, majd: Közel jár hozzá. Gondolkodjon még egy csöppet. A yá-lasz kissé bizonytalanabb: Dráma. így tanultuk az iskolában. A színpadi műfajok összefoglaló neve. Ismét a stii-dióbóL Nem kell mindig csak a rosszra gondolni Na nem megy! Nagyon sajnálom. A megfejtés: darab. Kikapcs,,, Szóval itt tartunlc. Folyik a népbutítás a kultúra-elhárítás, a szellemi zavarkeltés, A profitorientált kereskedelmi csatornákon, - és mennyi más helyen - egy emblémás pólóért Mit tehet egy ilyen prózai ügy drámai szituációjában az ember! Mit tehetnek azok, akiknek a műveltségbe, a kultúra erejébe, a művészetbe vetett hitét még nem típorták le teljesen?! Mit tehet a költő, a festő, a drámaíró, a tanár, a gondolkodó polgár? Mit tehet az egyes ember, s az egyesület, a közösség? Önvédelmi reflexként őrzi örökségét, védi szellemi szabadságát, az értékek autonómiáját, a minőség kikezdhetedenségét Teszek egy történetietlen kitérőt a múltban, mely a most induló, nemes céllal útrakelő közös vállalkozás jelképe is lehet Képzeljük el, hogy az 1721-ben alapított kegyesrendi iskola Vedres Ist-ván-tervezte új épületében a 1800-as évek elején iskoladráma bemutatóra készülnek a magyar és a messzi tájakról érkezett román, szerb és dalmát diákok, A hu-neves piarista tudós és író, Dugonics András professzor magyar nyelven írt művét mutatják be, A jelenet szimbolikus értelmű, Dugonics szeUemi horizontjával, példamutató életével, munkásságának sokszínűségével, dalmata származása ellenére elkötelezett ma-gyaiságával, hitének emelkedett toleranciájával olyan példát állított, melynek tanulságai máig hatóak A képzelt jelenetnek két szálon fút továbbélése, mindkettő a hagyományok tiszteletére, az Reich Károly rajza örökség korszerű ápolására, a folyamatos megújulásra figyelmeztet. Egyik a Dugonics-hagyomány, a másik az iskolához kötődő művészeti-kulturális tevékenység. Emlékezzünk arra, hogy Szeged első nem egyházi köztéri szobrát éppen Dugonics Andrásról mintázta Izsó Miklós még a „nagy víz" előtt, A Huszár Adolf által befejezett és Szeged város közönsége által emeltetett szobrot 1896, augusztus 19-én avatta föl az országos dalosverseny keretében Reizner János, Erre a napra jelent meg az immár négy éve működő Dugonics Társaság díszes Albuma, A Társaság célkitűzései természetesen következnek Dugonics egyik megállapításából „ maga a város nemcsak tudós hazafiak álta! kormányoztatik, hanem máshová ís értelmes papokkal, földmérőkkel, orvosokkal, haditisztekkel szolgál Jól tanult mesteremberekkel és legényekkel maga ís bővelkedik, más városokat segít Közönséges mondás az is, hogy ha Szegednek szállítmány! /kirepült népfajok/ összegyűlnének, három Szeged kerekedne ki belő-!ük". A konsü^ált emlékkép másik szála az iskolákkal kapcsolatos művészeti tevékenység. Tudjuk, hogy a piaristáknál már az 1700-as évek elejétől rendszeresek a drámai bemutatók, a kilencvenes évektől már magyar nyelven. N'a^ot ugorva az időben drámai történettel kell szembesülnünk, _ A szegedi egyetem Szent^íyörgyi Albert rektor és Sík Sándor professzor szellemi irányításával egy tündökletes tehetségű fiatal rendező, ifj, Horváth István állítja a Városi Színház színpadára Shakespeare halhatatlan remekét, a Hamletet Az 194I-es bemutató páratlan siker, a kritika elképedt ámulattal és lelkesedéssel ír a fiatalok vállalkozásáról, tehetségéről, A siker mégis tragédiába fordul: 5ig fél éwel a bemutató után az ifjú rendező és szerelme, Tóth Kata, a szegedi iparos család lánya a budapesti Chaiton Szállóban öngyílííosságot követ el, A drámai ok prózai: a második zsidótörvény,,. Ismét ugrunk az időben. Negyedszázadot, A szegedi József Attila Tudományegyetemen újabb szárnyaló tehetség, Paál István kelt viharos feltűnést Megmozdult a színházi közélet, zavarodottan reagált a hatalom, Mrozek és Déry Tibor, Petőfi Sándor és a görög drámai írók szólaltak meg szokaüan előadásain. Szegény színház és totális élmény, avant-gard megoldások és magyarságélmény, hatalom és demokrácia örök ellentmondásai izottak az előadásokon. Folyamatos vád-, per- és párbeszéd történelemmel, közönséggel, önmagunkkal. Amikor nemrégiben hírét vettem Paál István tragikus repülésének a győri tízemeletes tetejéről, arra gondoltam, ha a hetvenes évek elején dobbant a tizedikről, biztosan on szárnyalt volna a Város fölött,,, Sorozat indul, reményeink szerint hosszú és tartalmas folyamat Olyan helyi értékek bemutatkozása, melyek helyet követelnek az egyetemes magyar kultúrában. Olyan értékek, melyek mércét állítanak, bizonyítják a szegedi irodalom folytonosságát, magas színvonalát Ez ügy mellé most sokan álltak: a több mint 100 éves Dugonics Társaság, az egy éves születésnapját ünneplő Sz^edi írók Társasága, a harmincadik születésnapjára készülő Bartók Művelődési Központ, a Bába és Társai Kft,, és az éppen tíz éves Szeged, Tandi Lajos