Szép elmélet fonákja [antikvár]

Amikor a Déry Archívum tervezetét összeállítottuk, sajnos rosszul mértük fel terjedelmi kereteinket. Akkori ismereteink szerint a kiadatlan és elfeledett művek közzétételére elégnek látszott öt kötet, hiszen az 1971 és 1978 között megjelent életműsorozatból túlnyomórészt az 1945 előtti írások maradtak ki, s ezek el is fértek a jelzett terjedelemben. A sorozatunkba tartozó 1945 utáni anyagot - a közhiedelmet követve - jelentéktelennek tartottuk, hiszen két nagyobb egységét, az 1958-ban keletkezett Börtönnapok hordalékát (1989) és a hetvenes évek két elbeszélését: Sirályháton, Dr. Nikodémusz Lázár híres útikalandjai (1993) címmel már korábban közzétettük. Úgy véltük: a fennmaradó kisszámú írásművet könnyedén beilleszthetjük a tervezett utolsó, ötödik kötetbe. A korábbiaknál részletezőbb bibliográfiai kutatások, a hagyaték kéziratos részének tüzetes átvizsgálása és a külföldi publikációk számbavétele új és új ismereteket hoztak a felszínre, amelyek új kötetekbe kívánkoztak. Az örvendetes gyarapodás választás elé állított bennünket: alakítsunk ki pótköteteket a már elgondolt tömb kiegészítésére, megbontva ezáltal a sorozat számozását? Vagy keressünk más megoldást? Az utóbbi mellett döntöttünk, mert az összegyűlt írások nagyobbik része műfajilag is különbözött a korábbiaktól. Többségét cikkek, nyilatkozatok, interjúk, beszédek, felszólalások - és forgatókönyvek alkotják: tartalmilag túlmutatva az előző kötetben található „művek" körén. (Más kérdés, hogy ennek ellenére mégis megkerülhetetlenek, szervesen hozzátartoznak az életműhöz; már csak azért is, mert nélkülük nehezen lehetne megrajzolni Déry 1945 utáni - igencsak változékony pályaképét.)