kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Ágh István - Szépirodalmi Figyelő 2015. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Szépirodalmi Figyelő 2015. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Ágh István, Balázs Géza, Bárdos László, Báthori Csaba, Bedecs László, Benkő Krisztián, Bódi Zoltán, Boldizsár Ildikó, Borbély Szilárd, Buda Attila, Buda Ferenc, Csepregi János, Cserna-Szabó András, Csillag Dóra, Csontos János, Csordás László, Csuka Botond, Dariusz Skórczewski, Debreceni Boglárka, Demény Péter, Erdős Virág, Falvai Mátyás, Fehér Béla, Fekete Richárd, Fenyvesi Ottó, Ferencz Győző, Filip Tamás, Finta Gábor, Finy Petra, Fitter Ágnes, Géher István, Gintli Tibor, Gyimesi László, Győrífy Ákos, Hárs György Péter, Hartay Csaba, Hermann Zoltán, Horkay Hörcher Ferenc, Horváth Kornélia, Horváth Veronika, Ihar Babkou, Jászberényi Sándor, Józsa Márta, Kántás Balázs, Kántor Lajos, Kelemen Lajos, Kemény István, Keszthelyi Rezső, Király László, Kiss Anna, Kiss Tibor Noé, Kollár Árpád, Komoróczy Géza, Koncz Tamás, Korpa Tamás, Körösi Zoltán, L. Simon László, lancu Laura, László Noémi, Ludmán Katalin, Makai Máté, Makkos Péter, Málik Roland, Markó Béla, Máté Angi, Mechiat Zina, Mikola Rjabcsuk, Mile Zsigmond Zsolt, Nagy Boldizsár, Nagy Gábor, Nemeh Diána, Nyerges Gábor Ádám, Oláh Tamás, P. Szathmáry István, Pál Dániel Levente, Pálfalvi Lajos, Patak Márta, Pethő Anita, Podmaniczky Szilárd, Polgár Tóth Tamás, Prágai Tamás, Rácz Péter, Ruppl Zsuzsanna, Simor András, Solymosi Bálint, Sütő Csaba András, Szalai Zsolt, Szálinger Balázs, Száraz Miklós György, Szekeres Nikoletta, Szentgyörgyi Zsolt, Szenti Ernő, Szöllősi Mátyás, Szőllőssy Balázs, Szűts Zoltán, Takács Éva, Takács Róbert, Tari István, Temesi Ferenc, Térey János, Thimár Attila, Tornai József, Toroczkay András, Tóth Krisztina, Varga Betti, Vári György, Vass Norbert, Vaszilij Bogdanov, Végh Attila, Vida Gergely, Vörös István, Zalán Tibor, Zólya Andrea Csilla, Zsigmond, Zsolnai György

Szépirodalmi Figyelő Alapítvány , Megjelenés: 2015. január 01.
 
Horváth PéterLEVELEK STÖRR KAPITÁNYNAKEgyiptomi képeslapAzon a napon láttalak meg téged először, mesélte a feleségem egy lusta reggelen, amikor palotádból kivonultál a Nílus partjára, hogy ott, házad népe körében, kikacagd a Mojzes nevű, bolond, öreg héber beígért hókuszpókuszát. A boglyas szakállú, toprongyos vénember már órák óta várt rád a szintúgy roskatag fivérével a tűző napon. A héberek istene azért küldött hozzád a minap, mondta neked, hogy bocsásd el népemet, de te nem hallgattál rám...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2740 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Horváth PéterLEVELEK STÖRR KAPITÁNYNAKEgyiptomi képeslapAzon a napon láttalak meg téged először, mesélte a feleségem egy lusta reggelen, amikor palotádból kivonultál a Nílus partjára, hogy ott, házad népe körében, kikacagd a Mojzes nevű, bolond, öreg héber beígért hókuszpókuszát. A boglyas szakállú, toprongyos vénember már órák óta várt rád a szintúgy roskatag fivérével a tűző napon. A héberek istene azért küldött hozzád a minap, mondta neked, hogy bocsásd el népemet, de te nem hallgattál rám eddig. Úgy van, mosolyogtál rá a kék szemeddel, amely úgy ragyogott a napban, mint a legtisztább zafír. Na és?, kérdezted szelíden. Na és?!, ismételte szavaidat a vénség. Fekete gombszeme szikrákat szórt. Ha most sem gondolod meg magad, dörögte, az én istenem olyan csapásokat bocsát rád, amelyekbe egész Egyiptom belerendül! Ne mondd, kacagtál. Miféle csapásokat? íme, én rávágok a bottal, mely kezemben van, a vízre, és az vérré változik!í'A hal pedig elvész benne és megbűzhödik a folyam! Na, arra kíváncsi vagyok, kacagtál, mivel a vénember kezében semmi sem volt. Veled nevetett minden honfitársad, de még a rabszolgáid is, köztük én, pedig abból a népből való voltam, amelyből a csimbókos szakállú, megszállott öreg. Nemigen kedvelte őt közülünk senki. Folyton morgott, átkozódott, fenyegetett és lázított. Azt állította, hogy isten nevében szól. Persze, kinevettük, hiszen az aranyborjú, akit mi, zsidók, istenként imádtunk akkoriban, nem tudott beszélni. S ha tudott volna is, nyilván nem egy magjafáradt, eszelős vénség fülébe sugdos, hanem az aranyos bőrű inakhoz és éjfekete hajú lányokhoz szól, akik szombatonként fényes szobra előtt üzekednek csoportosan, kéjtől és boroktól részegen. Combunkat paskolva kacagtuk most is. Szegény, mezítlábas bolond, mit képzel magáról, hogy még veled, a Fáraóval is ujjat mer húzni? Es akkor a vénember öccse felemelt a homokból egy kígyóforma botot, rávágott vele a vízre, és átváltozott mind a víz, mely a folyamban volt, vérré. A hal pedig, mely a folyamban volt, elveszett, és csakugyan megbűzhödött a folyam, de annyira, hogy nem lehetett inni belőle. Semmi baj, mondtad ekkor bátran és okosan, kutakat kell ásni a parton, és a kutak vize friss lesz, és megmenti Egyiptomot. Úgy isüi'

Termékadatok

Cím: Szépirodalmi Figyelő 2015. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
Szerző: Ágh István , Balázs Géza , Bárdos László , Báthori Csaba , Bedecs László , Benkő Krisztián , Bódi Zoltán , Boldizsár Ildikó , Borbély Szilárd , Buda Attila , Buda Ferenc , Csepregi János , Cserna-Szabó András , Csillag Dóra , Csontos János , Csordás László , Csuka Botond , Dariusz Skórczewski , Debreceni Boglárka , Demény Péter , Erdős Virág , Falvai Mátyás , Fehér Béla , Fekete Richárd , Fenyvesi Ottó , Ferencz Győző , Filip Tamás , Finta Gábor , Finy Petra , Fitter Ágnes , Géher István , Gintli Tibor , Gyimesi László , Győrífy Ákos , Hárs György Péter , Hartay Csaba , Hermann Zoltán , Horkay Hörcher Ferenc , Horváth Kornélia , Horváth Veronika , Ihar Babkou , Jászberényi Sándor , Józsa Márta , Kántás Balázs , Kántor Lajos , Kelemen Lajos , Kemény István , Keszthelyi Rezső , Király László , Kiss Anna , Kiss Tibor Noé , Kollár Árpád , Komoróczy Géza , Koncz Tamás , Korpa Tamás , Körösi Zoltán , L. Simon László , lancu Laura , László Noémi , Ludmán Katalin , Makai Máté , Makkos Péter , Málik Roland , Markó Béla , Máté Angi , Mechiat Zina , Mikola Rjabcsuk , Mile Zsigmond Zsolt , Nagy Boldizsár , Nagy Gábor , Nemeh Diána , Nyerges Gábor Ádám , Oláh Tamás , P. Szathmáry István , Pál Dániel Levente , Pálfalvi Lajos , Patak Márta , Pethő Anita , Podmaniczky Szilárd , Polgár Tóth Tamás , Prágai Tamás , Rácz Péter , Ruppl Zsuzsanna , Simor András , Solymosi Bálint , Sütő Csaba András , Szalai Zsolt , Szálinger Balázs , Száraz Miklós György , Szekeres Nikoletta , Szentgyörgyi Zsolt , Szenti Ernő , Szöllősi Mátyás , Szőllőssy Balázs , Szűts Zoltán , Takács Éva , Takács Róbert , Tari István , Temesi Ferenc , Térey János , Thimár Attila , Tornai József , Toroczkay András , Tóth Krisztina , Varga Betti , Vári György , Vass Norbert , Vaszilij Bogdanov , Végh Attila , Vida Gergely , Vörös István , Zalán Tibor , Zólya Andrea Csilla , Zsigmond Zsolnai György
Kiadó: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány
Megjelenés: 2015. január 01.
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 130 mm x 200 mm
Báthori Csaba művei
Benkő Krisztián művei
Bódi Zoltán művei
A szerzőről
Boldizsár Ildikó művei
1963-ban született Dunaújvárosban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem esztétika–magyar–népművelés szakán végzett 1986-ban.

Az egyetem után hét évig szerkesztőként dolgozott az Országos Széchényi Könyvtár Új Könyvek Szerkesztőségében. 1993–1996 között a Pesti Szalon Könyvkiadóban volt felelős szerkesztő. 1999–2003 között a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségét vezette főszerkesztőként, majd 2008 januárjáig a Magvető Kiadóban volt főszerkesztő. Jelenleg művészetterapeutaként dolgozik.1987 és 1993 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetében volt mesekutató ösztöndíjas, a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsától 1999-ben kapta meg a néprajztudomány kandidátusa címet.

A Magvető Kiadónál megjelent műveiMesék férfiakról – nőknek (2007), Mesék nőkről – férfiaknak (2007), Mesék anyákról (2008), Mesék apákról (2008), Mesék életről, halálról és újjászületésről (2009), Meseterápia (2010)

Díjai
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1991), Az Év Könyve Artisjus-díj (1992), Az Év Gyerekkönyve IBBY-díj (1998, 2005), Fitz József-díj (2002), Aranyalma-díj (2003), József Attila-díj (2006)
Borbély Szilárd művei
Buda Attila művei
Csepregi János művei
Csillag Dóra művei
Csontos János művei
Csordás László művei
Csuka Botond művei
Dariusz Skórczewski művei
Debreceni Boglárka művei
A szerzőről
Erdős Virág művei
Erdős Virág

Erdős Virág 1968-ban született Budapesten. József Attila-díjas író, költő, drámaíró.

Fontosabb díjai

Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1999), Szép Ernő-jutalom (2006), József Attila-díj (2010), Szabó Magda–Szobotka Tibor-emlékdíj (2013), Budapestért-díj (2020)
Falvai Mátyás művei
A szerzőről
Fehér Béla művei
1949-ben született Debrecenben. Sokáig újságírója, állandó tárcaszerzője volt a legismertebb napilapoknak.

Igazi szépírói karrierje 1990-ben kezdődött A kék autó című bűnügyi regénnyel. Három ezt követő regénye, a Zöldvendéglő, Törökméz és Romfürdő 1999-ben egy kötetben is megjelent. Az ismertséget ez a regénytrilógia hozta meg számára. A Magvető gondozásában megjelent Filkó című regényét először 2000-ben adta közre.

Díjai

Prima Díj (2005), Magyar Pulitzer-díj (2006), AEGON Művészeti Díj döntőse (2013), Márai Sándor-díj (2019)
Fekete Richárd művei
Filip Tamás művei
Finta Gábor művei
A szerzőről
Finy Petra művei
1978-ban született, író, költő, újságíró.
2008 óta jelennek meg könyvei, eddig összesen 30.

Verseskötetei:

Histeria grandiflora (2006)
Folyékony tekintet (2013)


Regényei:Madárasszony (2012, 2019)
Akkor is (2018)

Legismertebb, gyerekek számára írt könyvei:Iskolások kézikönyve (2014)
A tesó-ügy (2009)
Az ovi-ügy (2009)


Többször nyert gyerekkönyves pályázatokon és részesült az NKA alkotói ösztöndíjában; Lackfi Jánostól megkapta a Nizzai Kavicsdíjat, a Képmás Magazin pályázatán pedig egy interjújáért elnyerte a Média a Nemzedékekért-díjat.A Marlenka a harmadik regénye.
Fitter Ágnes művei
Géher István művei
Gintli Tibor művei
Győrífy Ákos művei
Hárs György Péter művei
A szerzőről
Hartay Csaba művei
1977. június 16-án született Gyulán. Gyerekkorát Szarvason töltötte.1996-ban érettségizett a szeghalmi Péter András Gimnáziumban. 1997-ben jelent meg első verse a Sárkányfűben, azóta publikál rendszeresen irodalmi folyóiratokban. Verseit azóta többek közt a Kalligram, az Élet és Irodalom, a Népszabadság, az Alföld, a Bárka, a Prae, a Tiszatáj, a Műút, a Forrás, az Új Forrás, a Kortárs, a Palócföld, a Magyar Napló és az Irodalmi Jelen közölte. Tagja a Szépírók Társaságának és a József Attila Körnek. Résztulajdonosként egy szarvasmarha telepen dolgozik.
Horkay Hörcher Ferenc művei
Horváth Kornélia művei
Horváth Veronika művei
Ihar Babkou művei
Józsa Márta művei
Kelemen Lajos művei
A szerzőről
Kemény István művei
1961-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–történelem szakon diplomázott 1990-ben.

Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.

Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó). Ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta. 1984 és 2002 között tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd, eddigi egyetlen regénye a Kedves Ismeretlen (2009). Összegyűjtött versei Állástalan táncosnő címmel jelentek meg 2011-ben. Lúdbőr című 2017-es esszékötete az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális-honismereti teljesítménye; vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. 2018-ban napvilágot látott Nílus című verses könyve hasonlóan A királynálhoz ékes bizonyítéka annak, hogyan mélyül el és keres egyszerre új megszólalási formákat Kemény István lírája.

Fotó © Szilágyi Lenke

Díjai
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004) Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2016)
Keszthelyi Rezső művei
Kiss Anna művei
Kiss Tibor Noé művei
Kollár Árpád művei
Koncz Tamás művei
Korpa Tamás művei
Körösi Zoltán művei
lancu Laura művei
Ludmán Katalin művei
Makkos Péter művei
Málik Roland művei
Markó Béla művei
A szerzőről
Máté Angi művei
Máté Angi

Máté Angi 1971-ben született Vajdahunyadon. Óvónő, Budapesten él.

Fontosabb díjai

Aranyvackor megosztott első díj – Pozsonyi Pagony kiadó (2009), Debüt-díj, Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány (2009), Látó-nívódíj (2009), Bródy Sándor-díj (2010), IBBY Év Gyermekkönyve-díj (2011)
Mikola Rjabcsuk művei
Mile Zsigmond Zsolt művei
Nemeh Diána művei
A szerzőről
Nyerges Gábor Ádám művei
Nyerges Gábor Ádám másfél évtizede, a 2000-es évek végén kezdte pályáját. Bár elsősorban versek és regények szerzőjeként ismerjük, valójában ez idő alatt folyamatosan jelentette meg novelláit, elbeszéléseit, tárcáit, többek között a 2000, az Élet és Irodalom, a Kalligram, a Népszava, a Prae és a Tiszatáj hasábjain. E több mint évtizednyi anyagból válogatta a szerző első novelláskötetét, melyet 2024 Ünnepi Könyvhetére várhatnak az olvasók.
Oláh Tamás művei
A szerzőről
Pál Dániel Levente művei
Pál Dániel Levente (1982) író, költő, dramaturg, rendező. A prae.hu egyik alapítója és másfél évtizedig főszerkesztő-helyettese, 2012-ben a European Union Prize for Literature magyar zsűrijének elnöke, 2012-2016 között az ELTE Eötvös Kiadó főszerkesztője, 2016 óta a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgja. Eddig hét magyar nyelvű könyve jelent meg, darabjait országszerte játsszák; műveit lefordították angol, német, portugál, spanyol, román, szerb, török, thai, kínai, arab, hindi, tamil és azeri nyelvre. Rendezett itthon, Cipruson és az indiai Delhiben. Különböző irodalmi-művészeti díjakat kapott már Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Brazíliában, Franciaországban és az Egyesült Államokban.
Pálfalvi Lajos művei
Pethő Anita művei
Polgár Tóth Tamás művei
Rácz Péter művei
Ruppl Zsuzsanna művei
Simor András művei
Solymosi Bálint művei
Szalai Zsolt művei
A szerzőről
Szálinger Balázs művei
Szálinger Balázs

1978-ban született Keszthelyen. Költő, író, drámaíró, évekig a Héviz folyóirat szerkesztője volt.

Fontosabb díjai

Sziveri János-díj (2000), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2000), Petőfi-díj (2001), Bródy Sándor-díj (2001), Szép Ernő-jutalom (2008), Junior Prima Díj irodalom kategória (2008), József Attila-díj (2010), Quasimodo Emlékdíj (2010), Szabó Magda és Szobotka Tibor Emlékéért díj (2010), Szépíró Díj (2013), Artisjus Irodalmi Díj (2013), Bűrka-díj (2019)
Szekeres Nikoletta művei
Szentgyörgyi Zsolt művei
Szenti Ernő művei
Szőllőssy Balázs művei
Tari István művei
A szerzőről
Térey János művei
1970. szeptember 14-én született Debrecenben. A Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, 1989-től 1991-ig magyart és történelmet hallgatott a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarának magyar szakán folytatta tanulmányait. 1998 óta szabadfoglalkozású író.

Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, és nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is.

2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több elismerésben részesült: Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj, Margócsy István pedig a nemzedék várakozását és ígéretét beteljesítő nagy műnek nevezte a verses regényt.

Első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása, Radnai Annamária nyersfordítása alapján. Filmes vállalkozása egy Harcos Bálinttal közösen írt verses operalibrettó, amelyhez Tallér Zsófia írt zenét, és Mundruczó Kornél filmjének szolgál alapjául (Johanna). Lefordította Arnold Schönberg Pierrot Lunaire című dalciklusának szövegét Ambrus Asma számára, aki 2005-ben adta elő a művet az Őszi Fesztiválon. Mundruczó Kornél megbízta Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című operájának szöveggondozásával (bemutatója 2003 októberében volt az Átrium moziban). Saját drámatrilógiájából (A Nibelung-lakópark, amely a Litera.hu olvasóinak szavazatai alapján magyar irodalom kategóriában „Az év könyve” lett ) ugyancsak Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházat a Millenáris Teátrumban, illetve a POSZT-on, Pécsett. Az első rész, a Rajnapark – a Dramaturgok Céhének jóvoltából – megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004. október 23-án, a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon.

Ultra címmel publikálta Térey tizenegyedik kötetét, amely a 2002–2006 közt írt új verseit tartalmazza.

2006-ban a Rózsavölgyi és Társa a Budapesti Őszi Fesztivállal közösen jelentette meg a TéreyULTRA című partitúrát, amelyben 12 Térey-verset zenésítettek meg fiatal magyar zeneszerzők.

Térey János talán a kortárs magyar irodalom legaktívabb, leglendületesebb alkotója. Energiájára, lendületére jellemző, hogy elfeledett, tetszhalott műfajokat aktualizál és kelt új életre. Térey – Asztalizene című drámájával – ezúttal a polgári színmű, a társalgási szalondráma és a budai Királyhágó tér vidékére kirándult. A darabot Bagossy László rendezte, az ősbemutató 2007 októberében volt a Radnóti Színházban. A mű az AEGON Művészeti Díj mellett számos rangos elismerést kapott megjelenése óta. A 2009-ben, könyv formában is megjelent Jeramiás avagy Isten hidege – közvetlenül az Asztalizeneelismerését követően – elnyerte a Színházi Dramaturgok Céhe díját: „Az évad legjobb drámája” lett.

Fölolvasásokon vett részt Németországban és Ausztriában több alkalommal is (Bécs, Salzburg, Graz, Berlin, Frankfurt, Köln, Darmstadt stb.), 1996-ban pedig Chicagóban, Torontóban és New Yorkban. Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvre fordították.2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven az Akademie Schloss Solitude kiadónál. 2008-ban a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd (Hagen, ou l'Hymne á la haine) című kötete jelent meg francia nyelven az Édition Theatrale kiadó gondozásában.

2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.

Jeremiás avagy Isten hidege című darabjának ősbemutatója 2010. október 2-án volt a budapesti Nemzeti Színházban.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A Nibelung-lakópark (2004), Ultra (2006), Paulus (2007), Asztalizene (2008), Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Protokoll (2010)

Díjai
Mozgó Világ-nívódíj (1990), Soros-ösztöndíj (1994, 2000), Déry Tibor-jutalom (1995), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1995), A Magyar Rádió Petőfi-díja (1996), NKA ösztöndíj (1996, 2004), A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány ösztöndíja (1999), Alföld-díj (2000), József Attila-díj (2001), Palládium-díj (2002), Tiszatáj-díj (2002), A Független Művészeti Alapítvány drámaírói ösztöndíja (2002), Füst Milán-díj (2002), Palatinus-nívódíj (2002), Örkény István-ösztöndíj (2003), Az évad legjobb magyar drámája (2003), Az Édes anyanyelvünk pályázat vers kategóriában I. díj (2004), A Szépírók Társaságának díja (2004), Szép Ernő-jutalom (2004), Az év könyve díja (a Literán, 2004), az Év könyve díj – dráma kategória (2005), Színikritikusok-díja (2005), az Akademie Schloss Solitude ösztöndíja (Stuttgart, 2006) a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006), Látó-díj (2007), AEGON Művészeti Díj (2008), Szép Ernő-jutalom életműdíj (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája az Asztalizene (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája a Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010), Szépirodalmi Figyelő-díj (2010), Székely Bicskarend (2010)
Thimár Attila művei
Tornai József művei
A szerzőről
Toroczkay András művei
1981-ben született Budapesten. Költő, zenész, kritikus.

A fényképet Valuska Gábor készítette.
A szerzőről
Tóth Krisztina művei
Tóth Krisztina

1967-ben született Budapesten. Író, költő, műfordító, drámaíró.

Fontosabb díjai

Radnóti-díj (1990), Soros-ösztöndíj (1992, 1999), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1993), Illyés Gyula-díj (1994), Graves-díj (1996), Déry-jutalom (1996), József Attila-díj (2000), Vas István-díj (2001), Palládium-díj (2002), Szépírók Társaságának Díja (2005), Gemini-díj (2005), Castel Goffredo irodalmi különdíja (2006), Márai Sándor-díj (2007), Quasimodo-emlékdíj (2008), Magyar Köztársaság babérkoszorúja díj (2009), Artisjus Irodalmi Díj (2010), Bárka-díj (2010), Alföld-díj (2014)
Varga Betti művei
Vári György művei
Vaszilij Bogdanov művei
Vida Gergely művei
Vörös István művei
Zólya Andrea Csilla művei
Zsigmond művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet