Sziget és külvilág [antikvár]

Ez az idézet eredetileg egy 1972-ben írt tanulmányom címe alatt állt. Ma úgy látom, a maga kissé bonyolult módján ennek az egész könyvnek a mottójául szolgálhat. A könyv a szerzőnek az elmúlt 25 évben írt kismonográfiáiból, tanulmányaiból közöl válogatást. A tanulmányok a két világháború közötti korszak szellemi-ideológiai történetéről szólnak. A kötet nem ad átfogó képet a korszak társadalmi gondolkodásáról. Noha többé-kevésbé felvillantja a 25 év egészének szellemi arculatát, több fontos áramlattal nem foglalkozik külön tanulmányokban. Alaposabban csak néhány jelentős irányzatot tárgyal: a népi mozgalom, a kommunista ideológia korabeli kérdéseit, s olyan problémákat, amelyek a szellemi élet tágabb területeivel, a historiográfiával, az irodalomtörténettel, az ókortudománnyal érintkeznek. Néha olyan határkérdésekkel, amelyekben a szerző csak bizonyos mélységig érezte autentikusnak magát. A kötet célja: bemutatni a szerző régi tudományos tervéhez készült előtanulmányokat; egy esszéisztikus áttekintéshez a két háború közötti magyar szellemi életről. A közölt írások több témakörében azóta a történészek, irodalomtörténészek sok újabb monográfiát, tanulmányt és közleményt publikáltak. Ezek értékelése e kötetnek nem volt célkitűzése. A szerző tudatában van annak, hogy írásai - a vizsgált időszak s a megírás idejének együttes sajátosságai miatt - a legtöbbször igen kényesnek tekinthető szemléleti kérdésekkel foglalkoznak. Nem tartanak igényt „végleges" megoldásokra már csak azért sem, mert az új kutatások e hozzánk közel álló, rendkívül nehéz, súlyos ideológiai ballasztokkal megterhelt korszak problémáinak szükségképpen egyre újabb oldalait világítják meg. A tanulmányok szövegén kisebb módosításokat hajtottam végre, elhagyva egy-egy lényegtelen passzust s kijavítva a kirívó stílushibákat. Néhány olyan helyen, ahol a korábbihoz képest a módosítás szemléleti kérdéseket érint vagy az eredetinél árnyaltabb kifejezést használ, a jegyzetben közlöm az eredeti szöveget. Budapest, 1996. július Lackó Miklós