Bővebb ismertető
A világirodalom legnagyobb szellemei közűl alig van tán egy is, kit a magyar olvasó-közönség oly kevéssé ösmerne, mint a perzsa «Sahnámé» költőjét, Firdúszit. Szilády Áron ugyan már a hatvanas években kezdett foglalkozni lefordításával, de bármily örömmel fogadták illetékes bírák, köztük maga Arany János, a részéről közzétett mutatványokat: munkáját, fájdalom, hamar abbahagyta és csak igen kevés az, a mit belőle közzébocsátott. A «Sahnámé»-t alkotó kisebb époszokból ilyenformán eddig csak egyetlenegy van nyelvünkre lefordítva: a Rusztem és Szohráb czímű, melyet Szilády egyik jeles tanítványa, Fiók Károly ültetett át magyarra, érdemes művével dicséretet is aratva a Kisfaludy-Társaság 1882-diki műfordítás-pályázatán.