Bővebb ismertető
Részlet:"Bakó EditEgy renegát" a Magyar Polgárnál (Grigore Moldovan újságírói attitűdje)Moldován Gergely (Grigore Moldovan) Szamosújváron születik 1845. március 12-én. A kolozsvári jogakadémia elvégzése után Torda-Aranyos megye tanfelügyelője, később királyi tanácsos, majd a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem román nyelv és irodalom tanára. A Bölcsészkar dékáni és az egyetem rektori pozícióját is betölti. Kolozsváron hal meg 1930. augusztus 6-án. Életrajzi adatait épp ilyen sommásan fogalmazzák meg az őt felemlítő lexikonszócikkek, s a róla szóló diskurzusok ritkán térnek ki életének azon vonulatára, amely az újságíráshoz kapcsolódik.Éppen ezért, jelen tanulmány Moldovánt mint újságírót emeli ki, aki a Magyar Polgár című kolozsvári politikai lap munkatársa 1871-től. A lapnál töltött első hat évét figyelem, abból a szempontból, hogy személye és az általa képviselt nemzetiségi tudat milyen módon lesz problémaforrás. 1871-ben indul karrierje Polgár című újságnál, és 1876-ban választják tanfelügyelőnek, amikor már fő foglalkozása nem a sajtóban történő publikálás lesz. Az is láthatóvá válik, hogy a különböző lapok azt a helyzetet, hogy egy román újságíró a Magyar Polgár munkatársa lesz, hogyan kezdik el értelmezni. Moldován Gergely újságírói mivoltának megítélését, a renegát" megnevezés jogosságát, alapját is körüljárom. Alakját mind a 20. századi, mind napjaink recepciója is valahogyan háttérbe tolta, munkásságának és életének szakaszait csupán a lexikonok őrzik, s elvétve jelenik meg egy-egy magyar és román írás Moldován nemzetiségi felfogásáról.Elsőként ezek jellegét vizsgálom, és arra kérdezek rá, hogy miért is jelent fehér foltot, hiányt a Moldován-recepcióban. A dolgozat második nagyobb egysége a Kelet című kolozsvári lappal és a román sajtóval, főként az Albinávú történő párbeszédre világít rá, abból a szempontból, hogy Moldován Gergely alakját, újságírói mivoltát hogyan ítéli meg a magyar, illetve a román közeg, s ő maga ebben a diskurzusban hogyan határozza meg saját identitását, a megtagadott, renegát jelleget hogyan értelmezi.A kiszorított Moldován Gergely, a recepció némaságaA nemzetiségi öntudat fontossága a 19. században és a 20. század elején egyre nagyobb méreteket ölt. Az, hogy valaki saját személyiségébe milyen"
Kovács Dóra
1982. február 2-án született Celldömölkön. Huszonhárom éves koráig Kőszegen élt, majd Budapestre költözött, ahol 2006 óta él. A Kodolányi János Főiskolán végzett.
2016 óta idegenvezetőként dolgozik. Városnéző sétáiról számos televíziós-és rádió interjú készült. 2020-ban jelent meg első könyve, „A királyék megint itthon vannak!- A Habsburg-család és az arisztokrácia 19. századi ünnepeiről mesélnek a budapesti utcák” címmel az Álomgyár Kiadónál. Büszke rá, hogy a képes albumról egy igazán autentikus helyszínen, a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében is mesélhetett az érdeklődőknek.
A királyék megint itthon vannak! - 2020