Szülőhazám, Európa [antikvár]

Lapjai / lapélei foltosak. Védőborítóján foltokkal.
Könyveknek és készítőiknek megvan a maguk sorsa: ez a válogatás már 1988-ban készen volt. Azóta nemcsak a kötet első kiszemelt fordítója, Kerényi Grácia, hanem a helyére lépő Cservenics Jolán is eltávozott közülünk. Noha akkoriban csak a lengyel író szelídebb, kevésbé politikus írásainak kiadására lehetett reményünk, s álmodozni sem mertünk arról, hogy az esszéíró Milosz első, azóta magyarul is olvasható remekművéből, a Rabul ejtett értelemből is válogassunk, a kötet semmit sem vesztett érdekességéből, értékéből. A Nobel-díjas Czeslaw Milosznak nemcsak versei és két regénye, hanem esszéi is romlatlan anyagból készültek. A kommunista rendszer bukását követően a közép-európai országoknak a múlttal, a szellemi örökséggel való szembenézés gyötrelme mellett komoly önvizsgálatot kell tartaniuk, olyan értékorientált szemléletet kell kialakítaniuk, melyek a különbözőségben is biztosítják a hőn áhított európai egységet. E cél megvalósítását azonban megnehezíti az a tény, hogy Közép-Európa nemzetiségi szempontból kontinensünk egyik legváltozatosabb, de egyben legbonyolultabb képét mutatja, ahol évszázadokon keresztül az adott nemzeti érdeket csak más nemzeti érdek korlátozása révén lehetett megvalósítani. A nemzetiségi kérdés az egyik legfőbb közép-európai kérdéssé lépett elő. A probléma vizsgálata, megjelenési formáinak elemzése ösztönzéseket adhat a napi politika, a köz- és a mindennapi élet nemzetiségi gondjainak és kérdéseinek megoldásához. Ezt kívánja elősegíteni ez a sorozat, melyben jeles közép-európai szerzők veszik bonckés alá a nemzeti identitás fogalmát, az együttélés, a hontalanságérzet, a nemzeti önámítás neuralgikus pontjait. Úgy illeszkednek egymáshoz ezek a kötetek, akár a dominó: egymást kiegészítve, korrigálva.