Tacitus fönmaradt összes művei I. [antikvár]

Mintegy hat év óta egyéb foglalkozástól szabad óráimat szenteltem annak a szeretettel ápolt eszmének megvalósítására, hogy Tacitus összes munkáit magyar fordításban bocsássam a classikus irodalmat kedvelő hazai közönség elé. Régi, még gymnasiumi tanuló koromban gyökerező lelkesedés vonzott a nagy római történetíróhoz, s ösztönt adott újabb meg újabb olvasás útján műveinek szépségeiben s előadásának hangúlatában elmerülni s megszerezni magamnak azt az ünnepi élvezetet, melyet a mindennapi élethivatás foglalatosságaiban fáradozó embernek a jeles költők és írók szellemével való társalkodás nyújtani szokott. Először Agricola életét, ezt a remek rajzot kísérlettem meg magyarul visszaadni, melynek különben már egy régibb fordítása megjelent hazai nyelvünkön. A Gyulai Páltól szerkesztett Olcsó Könyvtár" egyik füzetében látott fordításom napvilágot, és egy szakbeli folyóirat bírálata által nagyon elismerő méltánylásban részesült. Most azonban, midőn Tacitus összes ránk maradt műveinek magyar kiadásával állok az ó-kori classikus irodalommal foglalkozó vagy abban gyönyörködő közönség elé: szükségesnek tartom kifejezni, hogy tudatában vagyok mindazoknak a nehézségeknek, melyekkel egy ó-kori írónagyság művének ama letűnt kulturvilágból a mi műveltségünk talajába való átültetése jár. Mert habár az európai-keresztyén kultura a görög-római műveltség földjében gyökerezik s abból még ma is folyvást táplálékot nyer: mégis végtelen nagyok a különbségek a mi gondolkozásunk iránya s tényezői, meg a mi eszmekörünk és az ó-kor szellemélete közt.