kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Albert Gábor - "Tagjai vagyunk egymásnak" [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/689/4905689.jpg "Albert Gábor - \"Tagjai vagyunk egymásnak\" [antikvár]")
"Tagjai vagyunk egymásnak" [antikvár]
Albert Gábor, Ambrus Lajos, András Sándor, Baka István, Balassa Péter, Balla Zsófia, Béládi Miklós, Berkovits György, Bertók László, Bodnár György, Bojtár Endre, Borbándi Gyula, Csorba Győző, Csűrös Miklós, Czakó Gábor, Czigány Lóránt, Dippold Pál, Eisemann György, Endrődi Szabó Ernő, Erdődy Edit, Esterházy Péter, Faludy György, Fodor András, Fogarassy Miklós, Géczi János, Göncz Árpád, Grendel Lajos, Határ Győző, Horgas Béla, Jankovics József, Jelenits István, Jókai Anna, Jolanta Jastrzebska, Kabdebó Tamás, Kántor Lajos, Karátson Endre, Karol Wlachovsky, Károlyi Csaba, Kemenes Géfin László, Kemény István, Keserü Katalin, Kibédi Varga Áron, Kiss Gy. Csaba, Kiss Szemán Róbert, Konrád György, Kosztolánczy Tibor, Krasznahorkai László, Kukorelly Endre, Kurucz Gyula, Lábass Endre, Lászlóffy Aladár, Lengyel Balázs, Lengyel Péter, Lukácsy Sándor, M. Kiss Sándor, Mányoki Endre, Marno János, Márton László, Mezey Katalin, Mohai V. Lajos, N. Pál József, Nádas Péter, Nemes Nagy Ágnes, Pályi András, Parti Nagy Lajos, Pomogáts Béla, Pusztai János, Richard Aczel, Rónay László, Rudolf Chmel, Sárközi Mátyás, Siklós István, Szajbély Mihály, Szakolczay Lajos, Szepesi Attila, Szilágyi Sándor, Szilasi László, Tandori Dezső, Thomka Beáta, Tillmann József, Turcsány Péter, Varga László, Vasadi Péter, Vásárhelyi Miklós, Veress Miklós, Zalán Tibor, Zentai Mária
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2700 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: "Tagjai vagyunk egymásnak" [antikvár]
Szerző:
Albert Gábor
,
Ambrus Lajos
,
András Sándor
,
Baka István
,
Balassa Péter
,
Balla Zsófia
,
Béládi Miklós
,
Berkovits György
,
Bertók László
,
Bodnár György
,
Bojtár Endre
,
Borbándi Gyula
,
Csorba Győző
,
Csűrös Miklós
,
Czakó Gábor
,
Czigány Lóránt
,
Dippold Pál
,
Eisemann György
,
Endrődi Szabó Ernő
,
Erdődy Edit
,
Esterházy Péter
,
Faludy György
,
Fodor András
,
Fogarassy Miklós
,
Géczi János
,
Göncz Árpád
,
Grendel Lajos
,
Határ Győző
,
Horgas Béla
,
Jankovics József
,
Jelenits István
,
Jókai Anna
,
Jolanta Jastrzebska
,
Kabdebó Tamás
,
Kántor Lajos
,
Karátson Endre
,
Karol Wlachovsky
,
Károlyi Csaba
,
Kemenes Géfin László
,
Kemény István
,
Keserü Katalin
,
Kibédi Varga Áron
,
Kiss Gy. Csaba
,
Kiss Szemán Róbert
,
Konrád György
,
Kosztolánczy Tibor
,
Krasznahorkai László
,
Kukorelly Endre
,
Kurucz Gyula
,
Lábass Endre
,
Lászlóffy Aladár
,
Lengyel Balázs
,
Lengyel Péter
,
Lukácsy Sándor
,
M. Kiss Sándor
,
Mányoki Endre
,
Marno János
,
Márton László
,
Mezey Katalin
,
Mohai V. Lajos
,
N. Pál József
,
Nádas Péter
,
Nemes Nagy Ágnes
,
Pályi András
,
Parti Nagy Lajos
,
Pomogáts Béla
,
Pusztai János
,
Richard Aczel
,
Rónay László
,
Rudolf Chmel
,
Sárközi Mátyás
,
Siklós István
,
Szajbély Mihály
,
Szakolczay Lajos
,
Szepesi Attila
,
Szilágyi Sándor
,
Szilasi László
,
Tandori Dezső
,
Thomka Beáta
,
Tillmann József
,
Turcsány Péter
,
Varga László
,
Vasadi Péter
,
Vásárhelyi Miklós
,
Veress Miklós
,
Zalán Tibor
Zentai Mária
Kötés: Fűzött keménykötés
ISBN: 9631544192
Méret: 170 mm x 240 mm
Esterházy Péter
Esterházy Péter (1950–2016) az ELTE matematika szakán végzett, 1978 óta szabadfoglalkozású író. Világszerte az egyik legismertebb és legelismertebb magyar író. Első könyve megjelenésétől kezdve a Magvető Kiadó szerzője.
Fontosabb díjai
Füst Milán-jutalom (1983), Déry Tibor-díj (1984), József Attila-díj (1986), Örley-díj (1986), Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozata (Franciaország – 1992), Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíj (1992), Premio Opera di Poesia (a Római Irodalmi Fesztivál Díja – 1993), Ordre des Arts et des Lettres tiszti fokozata (Franciaország – 1994), Björnson-díj (Norvégia – 1995), Kossuth-díj (1996), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 1998), Osztrák Állami Díj (1999), Magyar Irodalmi Díj (2001), Márai Sándor-díj (2001), Herder-díj (2002), Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozata (Franciaország – 2003), Pro Europa-díj (2004), Üveggolyó-díj (2004), A német könyvszakma békedíja (Friedenpreis des Deutschen Buchhandels – 2004), Grinzane Cavour-díj (a Harmonia caelestis című regényért – 2004), a Toszkán Tartomány Il Gonfalone d'Argento díja (2005), Cittá di Bari irodalmi különdíj (2006), Nápoly város könyvdíja (2006), Pablo Neruda Nemzetközi Irodalmi Díj (2006), Prima Primissima Díj (2006), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2008), Ovidius-díj (2009), 20 éves a Köztársaság Díj (2009), Román Kulturális Érdemrend Parancsnoki fokozata (2010), Grosso d'Oro Veneziano Díj (2010), AEGON Művészeti Díj (2011), Jeanette Schocken-díj (2013), Premio Letterario Internazionale Mondello (2013)
Esterházy Péter (1950–2016) az ELTE matematika szakán végzett, 1978 óta szabadfoglalkozású író. Világszerte az egyik legismertebb és legelismertebb magyar író. Első könyve megjelenésétől kezdve a Magvető Kiadó szerzője.
Fontosabb díjai
Füst Milán-jutalom (1983), Déry Tibor-díj (1984), József Attila-díj (1986), Örley-díj (1986), Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozata (Franciaország – 1992), Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíj (1992), Premio Opera di Poesia (a Római Irodalmi Fesztivál Díja – 1993), Ordre des Arts et des Lettres tiszti fokozata (Franciaország – 1994), Björnson-díj (Norvégia – 1995), Kossuth-díj (1996), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 1998), Osztrák Állami Díj (1999), Magyar Irodalmi Díj (2001), Márai Sándor-díj (2001), Herder-díj (2002), Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozata (Franciaország – 2003), Pro Europa-díj (2004), Üveggolyó-díj (2004), A német könyvszakma békedíja (Friedenpreis des Deutschen Buchhandels – 2004), Grinzane Cavour-díj (a Harmonia caelestis című regényért – 2004), a Toszkán Tartomány Il Gonfalone d'Argento díja (2005), Cittá di Bari irodalmi különdíj (2006), Nápoly város könyvdíja (2006), Pablo Neruda Nemzetközi Irodalmi Díj (2006), Prima Primissima Díj (2006), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2008), Ovidius-díj (2009), 20 éves a Köztársaság Díj (2009), Román Kulturális Érdemrend Parancsnoki fokozata (2010), Grosso d'Oro Veneziano Díj (2010), AEGON Művészeti Díj (2011), Jeanette Schocken-díj (2013), Premio Letterario Internazionale Mondello (2013)
Géczi János 1954-ben született Monostorpályiban. Biológuskent a Szegedi Egyetemen végzett, majd Veszprémben telepedett le. Egyetemi oktató.
Költő, akinek tobb esszékötete és regénye is megjelent. Az irodalom es a képzőművészet hatarműfajaival is foglakozik, kepverseiből, fotóiból olykor kiállításokat is rendez. Honlapja: geczijanos.eoldal
Költő, akinek tobb esszékötete és regénye is megjelent. Az irodalom es a képzőművészet hatarműfajaival is foglakozik, kepverseiből, fotóiból olykor kiállításokat is rendez. Honlapja: geczijanos.eoldal
Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. – Budapest, 2017. június 5.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.
Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.
Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.
Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
1961-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–történelem szakon diplomázott 1990-ben.
Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.
Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó). Ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta. 1984 és 2002 között tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd, eddigi egyetlen regénye a Kedves Ismeretlen (2009). Összegyűjtött versei Állástalan táncosnő címmel jelentek meg 2011-ben. Lúdbőr című 2017-es esszékötete az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális-honismereti teljesítménye; vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. 2018-ban napvilágot látott Nílus című verses könyve hasonlóan A királynálhoz ékes bizonyítéka annak, hogyan mélyül el és keres egyszerre új megszólalási formákat Kemény István lírája.
Fotó © Szilágyi Lenke
Díjai
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004) Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2016)
Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.
Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó). Ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta. 1984 és 2002 között tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd, eddigi egyetlen regénye a Kedves Ismeretlen (2009). Összegyűjtött versei Állástalan táncosnő címmel jelentek meg 2011-ben. Lúdbőr című 2017-es esszékötete az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális-honismereti teljesítménye; vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. 2018-ban napvilágot látott Nílus című verses könyve hasonlóan A királynálhoz ékes bizonyítéka annak, hogyan mélyül el és keres egyszerre új megszólalási formákat Kemény István lírája.
Fotó © Szilágyi Lenke
Díjai
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004) Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2016)
Krasznahorkai László 1954-ben született Gyulán. Napjaink világirodalmának egyik legfontosabb alkotója, műveit eddig több mint harminc nyelvre fordították le. Bécsben és Triesztben él. 2025-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.
Fontosabb díjak:
- Móricz Zsigmond ösztöndíj (1983)
- Művészeti Alap elsőkötetesek Bölöni-díja (1986)
- József Attila-díj (1987)
- Mikes Kelemen Kör díja (1987)
- DAAD-ösztöndíj (1987-1988)
- Déry Tibor-jutalom (1992)
- Soros Alapítvány Krúdy Gyula-díja (1993)
- Wissenschaftskolleg Berlin-ösztöndíj (1996)
- Márai Sándor-díj (1998)
- Magyar Köztársaság Babérkoszorús Művésze (2002)
- Kossuth-díj (2004)
- Krúdy Gyula-díj (2004)
- Bestenliste-Preise: az év legjobb külföldi regényének járó díja Az ellenállás melankóliája című kötetért (Baden-Baden – 2004)
- MAOE Kulturális Örökség Nagydíj (2008)
- Szépirodalmi Figyelő-díj (2009)
- Brücke Berlin-díj (2010)
- Best Translated Book Award - Sátántangó, Fordította: George Szirtes (2013)
- Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 2014)
- Best Translated Book Award - Seiobo járt odalent, Fordította: Ottilie Mulzet (2014)
- America Award in Literature (2014)
- A Columbia Egyetem vendégprofesszora (2014)
- Nemzetközi Man Booker Díj (2015)
- Aegon Művészeti Díj a Báró Wenckheim hazatér című regényéért (2017)
- A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Doctor Honoris Causa, díszdoktori kinevezés (2019)
- National Book Award az angolra fordított művek kategóriájában a Báró Wenckheim hazatér című regényéért (2019)
- Irodalmi Nobel-díj (2025)
Fontosabb díjak:
- Móricz Zsigmond ösztöndíj (1983)
- Művészeti Alap elsőkötetesek Bölöni-díja (1986)
- József Attila-díj (1987)
- Mikes Kelemen Kör díja (1987)
- DAAD-ösztöndíj (1987-1988)
- Déry Tibor-jutalom (1992)
- Soros Alapítvány Krúdy Gyula-díja (1993)
- Wissenschaftskolleg Berlin-ösztöndíj (1996)
- Márai Sándor-díj (1998)
- Magyar Köztársaság Babérkoszorús Művésze (2002)
- Kossuth-díj (2004)
- Krúdy Gyula-díj (2004)
- Bestenliste-Preise: az év legjobb külföldi regényének járó díja Az ellenállás melankóliája című kötetért (Baden-Baden – 2004)
- MAOE Kulturális Örökség Nagydíj (2008)
- Szépirodalmi Figyelő-díj (2009)
- Brücke Berlin-díj (2010)
- Best Translated Book Award - Sátántangó, Fordította: George Szirtes (2013)
- Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 2014)
- Best Translated Book Award - Seiobo járt odalent, Fordította: Ottilie Mulzet (2014)
- America Award in Literature (2014)
- A Columbia Egyetem vendégprofesszora (2014)
- Nemzetközi Man Booker Díj (2015)
- Aegon Művészeti Díj a Báró Wenckheim hazatér című regényéért (2017)
- A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Doctor Honoris Causa, díszdoktori kinevezés (2019)
- National Book Award az angolra fordított művek kategóriájában a Báró Wenckheim hazatér című regényéért (2019)
- Irodalmi Nobel-díj (2025)
Nádas Péter (Budapest, 1942. október 14. –)
Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Budapesten született 1942. október 14-én zsidó polgári családban Tauber Klára és Nádas László gyermekeként.1956–1958 között a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanulója, majd szakmát tanult: 1958–1961 között fényképész szakmunkástanuló volt. 1961-től végezte el a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1965–1967 között a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakára járt, de államvizsgát nem tett.Közben 1961–1963 között a Nők Lapja című lap fotóriportere, 1965–1969 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1969-től szabadfoglalkozású író. 1974-ben a Humboldt Egyetemen volt ösztöndíjas, itt a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgatott elsősorban. 1974–1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat olvasószerkesztője volt. 1980–81-ben a győri Kisfaludy Színház lektora volt. 1989–90-ben a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1993-ban infarktus következtében több koszorúérműtéten esett át.2006. június 13-án a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Azon év óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának is tagja. 2007-ben a XIII. kerület díszpolgára.2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-díjjal ismerték el életművét.
Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Budapesten született 1942. október 14-én zsidó polgári családban Tauber Klára és Nádas László gyermekeként.1956–1958 között a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanulója, majd szakmát tanult: 1958–1961 között fényképész szakmunkástanuló volt. 1961-től végezte el a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1965–1967 között a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakára járt, de államvizsgát nem tett.Közben 1961–1963 között a Nők Lapja című lap fotóriportere, 1965–1969 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1969-től szabadfoglalkozású író. 1974-ben a Humboldt Egyetemen volt ösztöndíjas, itt a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgatott elsősorban. 1974–1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat olvasószerkesztője volt. 1980–81-ben a győri Kisfaludy Színház lektora volt. 1989–90-ben a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1993-ban infarktus következtében több koszorúérműtéten esett át.2006. június 13-án a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Azon év óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának is tagja. 2007-ben a XIII. kerület díszpolgára.2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-díjjal ismerték el életművét.
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.
Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.
Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.
Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.
Fotó: Szilágyi Lenke
Díjai:
Bölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.
Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.
Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.
Fotó: Szilágyi Lenke
Díjai:
Bölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Szilasi László
1964-ben született Békéscsabán. 1989-től a szegedi bölcsészkar régi magyar irodalmi tanszékének oktatója. A 90-es évektől meghatározó kritikusi és esszéírói tevékenysége, 2010-től jelennek meg a Magvető Kiadónál szépirodalmi regényei.
Díjai
Rotary Irodalmi Díj (2010), Déry Tibor-díj (2013), Mészöly Miklós-díj (2015), Szépíró Díj (2018)
1964-ben született Békéscsabán. 1989-től a szegedi bölcsészkar régi magyar irodalmi tanszékének oktatója. A 90-es évektől meghatározó kritikusi és esszéírói tevékenysége, 2010-től jelennek meg a Magvető Kiadónál szépirodalmi regényei.
Díjai
Rotary Irodalmi Díj (2010), Déry Tibor-díj (2013), Mészöly Miklós-díj (2015), Szépíró Díj (2018)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............