Bővebb ismertető
Az Anyanyelv tanításának tervezése különleges szerepet játszik a tantervkészítésben. Minden tanterv vele kezdődik, és nem egy országban a többségi nyelv mellett a kisebbségek anyanyelvének tantervei is ott sorakoznak a nemzeti alaptanterv élén. Az anyanyelv nem egyszerűen tantárgy, hanem gondolataink és érzelmeink hordozója, építőanyaga, ember-voltunk lételeme. Általa várunk emberré és magyarrá, németté, románná, szlovákká, horváttá, szerbbé, szlovénné vagy valamely más nemzethez tartozóvá. Így ezután természete, hogy a tantervkészítés folyamatában nálunk is összecsaptak az ellentétes vélemények és nemegyszer az egymás elleni indulatok. Már az elnevezésről is vita folyt: Anyanyelv vagy Magyar nyelv és irodalom? A végső megoldás - az Anyanyelv és irodalom mint önálló műveltségi terület - kettős üzenetet hordoz. Elsősorban azt, hogy a Magyar nyelv és irodalom tanterv mellett ott van a helyük a NAT-ban a sajnos - még nem kidolgozott - kisebbségi nyelv és irodalom tanterveknek is. Másodsorban, hogy a mi kultúránkban, a mi nemzeti gondolkodásunkban az anyanyelv és az irodalom elválaszthatatlanok egymástól. Évszázadokon át a nyelv volt nemzeti létünk őrzője - és a nyelv őrzője az irodalom. Ezért - annak ellenére, hogy nem ítélhető logikátlannak az első NAT-változatokban az Irodalomnak a Művészetek műveltségi területbe sorolása - természetes, hogy a többség az anyanyelv és az irodalom egysége mellett foglalt állást. Az utolsó NAT-javaslat vitájában az erről véleményt nyilvánító 3494 kérdőíven az elsöprő többség az egységes Magyar nyelv és irodalom tantervre voksolt.