Tanulmányok 2008 [antikvár]

A Magyar Tanszék kiadványa Tanulmányok, 41. fflzet, 2008. ETO: 821.511.141.09 ORIGINAL SCIENTIFIC PAPER 821.511.141(497.11)-4 TOLDI EVA SINKÓ ERVIN ÉLETMŰVÉNEK IDŐSZERŰSÉGE Medialitás és metatörténelem, önreprezentáció és női identitásformációk Topicality of Ervin Sinkó 's oeuvre Mediality and meta-history, self-representation and formations of feminine identity Száztíz évvel ezelőtt született Sinkó Ervin. A tanulmány szerzője az író életmüvének újraol-vasására tesz kísérletet. A medialitás, a metatörténet, az önreprezentáció és a női identitásformációk felöli olvasást javasolva néhány továbbgondolandó jelenségre irányítja a figyelmet. Nagyregényének, az Optimistáknak több szempontú megközelítésére tesz javaslatot, a naplók és a levelezés vizsgálatának tanulságait összegzi. Sinkó Ervin müveit ma már úgy lehet megfosztani ideologikus olvasatuktól, hogy közben nem kell meghamisítani őket, a korszerű irodalomtudomány érvrendszerével összhangban tanulmányozhatók. Kulcsszavak: medialitás, metatörténelem, önreprezentáció, női identitásformációk, a társadalmi nemek kutatása Spitzer Ferenc 1898. október 5-én, tehát majdnem pontosan száztíz éwei ezelőtt látta meg a napvilágot Apatinban. Értelmiségivé és íróvá, közéleti személyiséggé Sinkó Ervin néven vált, az ö nevéhez fűződik a Magyar Tanszék megalakulása. Kettős aktualitása is van tehát annak, hogy a tanszék napján munkásságáról szóljunk. Kalandos életútja volt, és műveinek is kalandos volt az élete. Huszonéves fejjel egy egész ország sorsának irányításában vett rész, majd a Tanácsköztársaság bukása után az emigráció hosszú és kiszámíthatatlan veszélyeket rejtő évei következnek. Közben négy párhuzamos történet alakul életének sorsdöntő eseményéről: megírja nagyregényét a forradalom évéről, majd egy másikat is, regénye kiadásának viszontagságairól, a harmadikat naplóiból ismerjük meg, egy negyedik pedig levelezéséből bontakozik ki. Jól kirajzolódik eközben a diktatórikus rendszerek működésének természetrajza, amelyek meghatározták életének és munkásságának alakulását, s amelyek ismerete nélkül az egész huszadik századi irodalom története nem érthető meg, de általában a huszadik század mint történeti és empirikus képződmény sem gondolható el.