Tanulmányok a felvilágosodás korának magyar irodalmából [antikvár]

A MAGYAR NYELVUSEG PROGRAMJA A XVIIL SZÁZADI EGYHÁZI IRODALOMBAN A XVIII. századi irodalmi gondolkodás egyik meghatározó vonulatát alkotják a magyar nyelvű írásbeliség szerepére vonatkozó töprengések.' A kérdés kutatásában az utóbbi évtizedekben számos új eredmény született, megnőtt a kiadott elméleti szövegek száma, s megkezdődött az anyanyelvi törekvések történeti hátterének, ideológiai és társadalmi összetevőinek tisztázása.- Ma már tudjuk, hogy a magyar nyelv nem Bessenyeinél bukkan fel először mint az új művelődés rendszere, hogy a felvilágosodás, a polgári átalakulás és a nemzeti nyelv rendkívül összetett, dialektikus viszonyban áU egymással, s hogy a magyar nyelvűség összekapcsolása a rendi nacionalizmus problémájával a kérdés jelentős leegyszerűsítését vonja maga után.^ A magyar nyelvűség pártolása nem szükségszerűen járt együtt a felvilágosult törekvésekkel, s a kétes értékű vagy nem korszerű eszmékkel összefüggésben fellépő nyelvi kezdeményezések is hozzájárultak a magyar nyelvűség tudatának erősítéséhez? Látjuk azt is, hogy a század nyelvi kérdései nehezen dönthetők el a nemesség két, különböző arányban rokon- vagy ellenszenves rétegének szembeállításával, illetőleg a magyar és nem magyar nyelven író értelmiség szerepének, az írástudatlan tömegek nyomásának és a folyamat végeredményének figyelmen kívül hagyásával' Jórészt tisztázatlan a magyar nyelvűség kapcsolata a más magyarországi etnikumok anyanyelvi törekvéseivel, megvilágításra várnak a XVII. század végén végbement retorikai diskurzusváltás nyelvi vonatkozásai, s beható vizsgá- ' TARNAI Andor, magyarországi irodalomtörténet-írás megindulása, ItK 75. (1971), 35-77 A tanulmányhoz fűzött megjegyzéseiért Éder Zoltánnak mondunk köszönetet. ^ TARNAI Andor-CSETRI Lajos, A magyar kritika évszázadai: Rendszerek a kezdetektől a romantikáig, Bp., Szépirodalmi, 1981,188-248. ^ TURÓCZI-TROSTLER József, Magyar irodalom - világirodalom, Tanulmányok, /., Bp., Akadémiai, 1961,347,354-355.; KOSÁRY T)omcko%, Művelődés a XVIII. századi Magyarországon, Bp., Akadémiai, 1983, 305., 311.; SZAJBÉLY Mihály, ^z anyanyelv helye a 18. századi magyar felvilágosodás haszonelvű világszemléletében, Acta Históriáé Litterarum Hungaricarum 25 (1988), 39-56.; SZELESTEl N. László, Irodalom- és tudományszervezési törekvések a 18. századi Magyarországon 1690-1790, Bp., Országos Széchényi Könyvtár, 1989, 104.; BÍRÓ Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., Balassi, 1994,25 KOSÁRY, i. m. (3. jegyzet), 59., 68., 310.; BÍRÓ, i. m. (3. jegyzet), 26. ^ TARNAI Andor, KOSÁRY Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon, Bp. 1980, Akadémiai K., 758., 1. ItK 86. (1982), 363-370.; BÍRÓ, m. (3. jegyzet), 27