kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Benedek Elek - Tanulmányok [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/710/2142710.jpg "Benedek Elek - Tanulmányok [antikvár]")
Tanulmányok [antikvár]
Benedek Elek, Berzeviczy Albert, Császár Elemér, Ferenczi Zoltán, Herczeg Ferenc, Hevesi Sándor, Kern Aurél, Pekár Gyula, Pintér Jenő, Rákosi Jenő, Surányi Miklós, Voinovich Géza
A Petőfi-Társaság fönnállásának ötvenedik évét azzal vélte legméltóbban megünnepelni, ha erre az alkalomra egy sorozatos kiadványban bemutatja tagjainak irodalmi munkásságát. A szép terv megvalósítását a Singer és Wolfner irodalmi intézet rt. áldozatkészsége tette lehetővé. Így a Magyar írómesterek 12 kötete a Társaság és az irodalmi intézet közös munkájának eredménye. A szerkesztés föladatát a Társaság részéről az elnökség (elsősorban Császár Elemér alelnök), az irodalmi intézet...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A Petőfi-Társaság fönnállásának ötvenedik évét azzal vélte legméltóbban megünnepelni, ha erre az alkalomra egy sorozatos kiadványban bemutatja tagjainak irodalmi munkásságát. A szép terv megvalósítását a Singer és Wolfner irodalmi intézet rt. áldozatkészsége tette lehetővé. Így a Magyar írómesterek 12 kötete a Társaság és az irodalmi intézet közös munkájának eredménye. A szerkesztés föladatát a Társaság részéről az elnökség (elsősorban Császár Elemér alelnök), az irodalmi intézet részéről Fodor Gyula végezte.
A szerkesztő-bizottság azt szerette volna, ha a Társaság minden tagja egy egész kötettel szerepelhetett volna ebben az ünnepi kiadványban, de erre gondolni sem lehetett. Nemcsak a jelen gazdasági viszonyai miatt, hanem még inkább azért, mert a tagok jó része nem volt abban a helyzetben, hogy egész kötetre való, eddig még meg nem jelent anyagot bocsáthatott volna a szerkesztőség rendelkezésére. Mégis sikerült tizenegy tagunknak nagyobbszabású munkáját vagy elbeszélés-gyűjteményét 9 kötetben megjelentetni.
A Társaság többi tagja kisebb dolgozatokkal szerepel a gyűjteményben. Ezeket a dolgozatokat műágak szerint három csoportra különítve, ugyanannyi anthologiakötetben bocsátjuk a közönség elé.
Termékadatok
Cím: Tanulmányok [antikvár]
Szerző:
Benedek Elek
,
Berzeviczy Albert
,
Császár Elemér
,
Ferenczi Zoltán
,
Herczeg Ferenc
,
Hevesi Sándor
,
Kern Aurél
,
Pekár Gyula
,
Pintér Jenő
,
Rákosi Jenő
,
Surányi Miklós
Voinovich Géza
Kötés: Aranyozott félbőr kötés
Méret: 140 mm x 190 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............