kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Andrzej Sieroszewski - Tanulmányok Dobossy László 70. születésnapjára [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/649/2275649.jpg "Andrzej Sieroszewski - Tanulmányok Dobossy László 70. születésnapjára [antikvár]")
Tanulmányok Dobossy László 70. születésnapjára [antikvár]
Andrzej Sieroszewski, Bojtár Endre, Botka Ferenc, Charles Wojatsek, Csanda Sándor, Csapláros István, Csikhelyi Lenke, Csukás István, Fried István, Gregor Ferenc, Hadrovics László, István Gál, Jaroslava Pasiaková, Käfer István, Kemény G. Gábor, Király Nina, Király Péter, Kiss Gy. Csaba, Kovács Árpád, Nyomárkay István, Póth István, Rákos Péter, Richard Prazák, Sípos István, Szabolcsi Miklós, Sziklay László, Turczel Lajos, Urhegyi Emilia
DOBOSSY LÁSZLÓ HETVENÉVES
1978-ban jelent meg Dobossy László "Hazánk: Közép-Európa" című tanulmánya a Nagyvilágban. Ez a három fogalom: "hazánk", "Közép-Európa" és "a nagyvilág" jelképesnek is vehető. Dobossy László, aki a Csallóköztől északra fekvő magyar Vágfarkasdon /Vlcany/ született, azok közé tartozik, akik az új állam, a Csehszlovák Köztársaság határai közt élő magyarság számára a politikai, társadalmi és kulturális kibontakozást keresték.
Már első írásainak egyike - "A...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3660 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
DOBOSSY LÁSZLÓ HETVENÉVES
1978-ban jelent meg Dobossy László "Hazánk: Közép-Európa" című tanulmánya a Nagyvilágban. Ez a három fogalom: "hazánk", "Közép-Európa" és "a nagyvilág" jelképesnek is vehető. Dobossy László, aki a Csallóköztől északra fekvő magyar Vágfarkasdon /Vlcany/ született, azok közé tartozik, akik az új állam, a Csehszlovák Köztársaság határai közt élő magyarság számára a politikai, társadalmi és kulturális kibontakozást keresték.
Már első írásainak egyike - "A cseh-magyar kulturális közeledés" /1930/ - a címben is jelzi, hogy a közeledést kereste és keresi ma is, elsősorban a magyarok és a csehek, a magyarok és a franciák, de mindenekelőtt: Közép-Európa népei között. Dobossy László 1910. augusztus 9-én született. Középiskolai tanulmányait az érsekújvári /Nové Zámky/ állami gimnáziumban végezte, majd irodalomtudományi és nyelvészeti tanulmányokat folytatott előbb a párizsi Sorbonne-on /1929-1930/, majd a prágai Károly Egyetemen /1930-1934/.
Párizsban főleg Ferdinand Brunot és Daniel Mornet hatottak rá, valamint André Mazon szlavisztikai előadásai és szemináriumai, Prágában különösen F. X. Salda és Václav Tille professzorok tanítása volt rá hatással. Itt a francia és a magyar szakkal párhuzamosan cseh nyelvi és irodalmi stúdiumokat is folytatott. 1934-ben francia-magyar középiskolai tanári oklevelet szerzett.
Termékadatok
Cím: Tanulmányok Dobossy László 70. születésnapjára [antikvár]
Szerző:
Andrzej Sieroszewski
,
Bojtár Endre
,
Botka Ferenc
,
Charles Wojatsek
,
Csanda Sándor
,
Csapláros István
,
Csikhelyi Lenke
,
Csukás István
,
Fried István
,
Gregor Ferenc
,
Hadrovics László
,
István Gál
,
Jaroslava Pasiaková
,
Käfer István
,
Kemény G. Gábor
,
Király Nina
,
Király Péter
,
Kiss Gy. Csaba
,
Kovács Árpád
,
Nyomárkay István
,
Póth István
,
Rákos Péter
,
Richard Prazák
,
Sípos István
,
Szabolcsi Miklós
,
Sziklay László
,
Turczel Lajos
Urhegyi Emilia
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 160 mm x 230 mm
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. - Budapest, 2020. február 24) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.
Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.
2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.
Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.
2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
Fried István magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár. Az irodalomtudományok kandidátusa, az irodalomtudományok doktora.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............