kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Oscar Wilde - Tanulmányok I-II. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/830/2226830.jpg "Oscar Wilde - Tanulmányok I-II. [antikvár]")
Részlet a könyvből:A szocialisztikus társadalmi rend uralmának legfőbb előnye kétségtelenül abban rejlenék, hogy a szocializmus megszabadítana bennünket attól a kényszertől, hogy másokért éljünk, attól a kényszertől, melynek súlyát a társadalom mai berendezkedése mellett mindnyájan eléggé érezzük. Igazán alig akad ember, aki kivonhatná magát alóla. A század folyamán itt vagy amott egy nagy tudós, mint Darwin, egy nagy költő, mint Keats, egy finom kritikai elme, mint Renan, egy fölényes művész, mint...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2640 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:A szocialisztikus társadalmi rend uralmának legfőbb előnye kétségtelenül abban rejlenék, hogy a szocializmus megszabadítana bennünket attól a kényszertől, hogy másokért éljünk, attól a kényszertől, melynek súlyát a társadalom mai berendezkedése mellett mindnyájan eléggé érezzük. Igazán alig akad ember, aki kivonhatná magát alóla. A század folyamán itt vagy amott egy nagy tudós, mint Darwin, egy nagy költő, mint Keats, egy finom kritikai elme, mint Renan, egy fölényes művész, mint Flaubert el tudott érni annyit, hogy elszigetelte magát a társadalomtól, s nem kellett hallaniok a többiek lármás követeléseit; a sáncok védelme alatt állottak", mint Plató mondja, s ily módon feljuthattak a tökéletességnek arra a fokára, amely egyéniségükhöz képest elérhető volt számukra, - ez hasonlíthatatlanul nagy és tartós nyereség volt reájuk nézve, a hasonlíthatatlanul nagy és tartós nyereség az egész világra.
Termékadatok
Cím: Tanulmányok I-II. [antikvár]
Szerző:
Oscar Wilde
Kiadó: Genius Könyvkiadó Rt.
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 100 mm x 120 mm
Oscar Wilde (eredeti nevén Fingal O'Flahertie Wills) (Dublin, 1854. október 16. – Párizs, 1900. november 30.) ír költő, író, drámaíró.
Oscar Wilde 1854. október 16-án dublini értelmiségi családban született. Édesapja, William Wilde fül-orr-gégész szakorvosként dolgozott, édesanyja pedig Speranza álnéven forradalmi hangvételű költeményeket írogatott. Így az ifjú Oscar már egészen fiatalon „megfertőződött” az irodalom szeretetével.
A gyenge fizikumú, érzékeny fiú kitűnő neveltetésben részesült. Az enniskilleni bentlakásos iskola elvégzése után a dublini Trinity College-ban irodalmat, majd klasszika filológiát hallgatott. Egy 95 fontos ösztöndíj elnyerését követően útja Oxfordba vezetett.
Az írásból élő különc, de kétségtelenül zseniális képességekkel rendelkező Oscar Wilde az 1870-es, 80-as években érte el legnagyobb sikereit. A Newdigate-díjjal kitüntetett Wilde-t a viktoriánus Anglia legprovokatívabb írójaként tartották számon.
Az időközben megnősült és gyermekeket nemzett Oscar Wilde élete az ifjú Alfred Dougles megismerését követően siklott félre. Az elismert író a családját elhanyagolva egyre több időt töltött a pályakezdő irodalmárral. Kettejük között kialakult homoszexuális kapcsolat azonban sem a feleségnek, sem pedig az ifjú apjának nem tetszett: Constance Lloyd elvált Wilde-tól, Lord Dougles, Quennsberry ura pedig fajtalankodás vádjával bíróság elé citálta. Wilde elvesztette a pert, büntetésképpen két év letöltendő fegyházra, továbbá kényszermunkára ítélték.
A börtönévek alatt komoly fülbajt szerzett Wilde 1897-ben, szabadulása után, az őt ért állandó támadások, zaklatások elől, - egy jobb élet reményében -, Párizsba menekült, ahol Sebastian Melmoth álnéven teljes szegénységben és elszigeteltségben élt.
Annak ellenére, hogy Wilde vagyontalan volt, a Hotel d' Alsace tulajdonosának jóvoltából életének utolsó hónapjait a szálloda egyik legszebb szobájában tölthette el. Az anyagi helyzetéhez képest kitűnő ellátásban részesült író azonban halálának pillanatáig nem tudott megbékélni szobájának színével. „Vagy a tapéta megy, vagy én!” - fenyegetőzött a botrányos életű zseni.
A valószínűleg agyhártya-gyulladásban, 46 éves korában (1900. november 30-án) elhunyt írót, csekély számú barátja kíséretében, Párizs legnagyobb temetőjében, a Pére Lachaise-ban helyezték végső nyugalomra.
Oscar Wilde 1854. október 16-án dublini értelmiségi családban született. Édesapja, William Wilde fül-orr-gégész szakorvosként dolgozott, édesanyja pedig Speranza álnéven forradalmi hangvételű költeményeket írogatott. Így az ifjú Oscar már egészen fiatalon „megfertőződött” az irodalom szeretetével.
A gyenge fizikumú, érzékeny fiú kitűnő neveltetésben részesült. Az enniskilleni bentlakásos iskola elvégzése után a dublini Trinity College-ban irodalmat, majd klasszika filológiát hallgatott. Egy 95 fontos ösztöndíj elnyerését követően útja Oxfordba vezetett.
Az írásból élő különc, de kétségtelenül zseniális képességekkel rendelkező Oscar Wilde az 1870-es, 80-as években érte el legnagyobb sikereit. A Newdigate-díjjal kitüntetett Wilde-t a viktoriánus Anglia legprovokatívabb írójaként tartották számon.
Az időközben megnősült és gyermekeket nemzett Oscar Wilde élete az ifjú Alfred Dougles megismerését követően siklott félre. Az elismert író a családját elhanyagolva egyre több időt töltött a pályakezdő irodalmárral. Kettejük között kialakult homoszexuális kapcsolat azonban sem a feleségnek, sem pedig az ifjú apjának nem tetszett: Constance Lloyd elvált Wilde-tól, Lord Dougles, Quennsberry ura pedig fajtalankodás vádjával bíróság elé citálta. Wilde elvesztette a pert, büntetésképpen két év letöltendő fegyházra, továbbá kényszermunkára ítélték.
A börtönévek alatt komoly fülbajt szerzett Wilde 1897-ben, szabadulása után, az őt ért állandó támadások, zaklatások elől, - egy jobb élet reményében -, Párizsba menekült, ahol Sebastian Melmoth álnéven teljes szegénységben és elszigeteltségben élt.
Annak ellenére, hogy Wilde vagyontalan volt, a Hotel d' Alsace tulajdonosának jóvoltából életének utolsó hónapjait a szálloda egyik legszebb szobájában tölthette el. Az anyagi helyzetéhez képest kitűnő ellátásban részesült író azonban halálának pillanatáig nem tudott megbékélni szobájának színével. „Vagy a tapéta megy, vagy én!” - fenyegetőzött a botrányos életű zseni.
A valószínűleg agyhártya-gyulladásban, 46 éves korában (1900. november 30-án) elhunyt írót, csekély számú barátja kíséretében, Párizs legnagyobb temetőjében, a Pére Lachaise-ban helyezték végső nyugalomra.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............