Tanulmányok - Különszám [antikvár]

ELŐSZÓPAPP GYÖRGY ELŐSZÓA 2001. november 13-14-i Egyetemi Nyelvészeti Napokat eredetileg, a hagyományokhoz híven Bárczi Géza emlékének kívántuk szentelni, a délvidéki, vajdasági nyelvészettörténet jeles személyiségeire, eredményeire összpontosítva figyelmünket, de már akkor az volt egyik célkitűzésünk, hogy Penavin Olga tanárnő pályaképének, munkásságának megkülönböztetett helyet, jelentőséget biztosítsunk, hiszen 85. születésnapját ünnepelhette júliusban.Sajnos közbeszólt egy szomorú aktualitás, dr. Penavin Olga október 25-én elhunyt, így vált rendezvényünk, tudományos ülésszakunk Penavin Olga (1916-2001) Nyelvészeti Napokká, és az immár lezárult, de a jövő nyelvészeti kutatásaiban útmutató munkássága központi tartalommá.A délvidéki - vajdasági nyelvészeti kutatások történetében elkerülhetetlen a kettős helyjelölés, az 1919 előtti és utáni viszonyokra is utalva. A kutatástörténet ismét kétértelmű; kiterjed a tájainkról induló vagy itt is maradó nyelvészeinkre, tehát jelenti Szarvas Gábort, de Margalits Edét, vagy Bogner Józsefet is, de más kutatók területeinkhez kötődő kutatásaira is kiterjed, mondjuk Bacsó Gyuláéra.Erről a témáról elvétve, szórványosan már sokat beszéltek, írtak, írtunk mi is, de műfaji és korösszefüggések megköi-vonalazása nélkül, pedig az igazi nyelvészeti tudományosságunk jelenébe, jövőképébe ezeknek a hagyományoknak, eredményeknek szervesen bele kell épülniük, hiszen a feltárt, vizsgált jelenségek más-más arculata mögött minduntalan azonos vonások, értékek és bajok sejlenek fel.A teljességet most sem kellett, lehetett felvállalnunk, a kitűzött részfeladatok körüljárását igen. Ezt próbáltuk meg a két nap három ülésszakán.Az első témakör értelemszerűen Penavin Olga munkásságához kötődött. Láncz Irén Penavin Olga dialektológiai tevékenységét elsősorban a hazai kutatások körében, ok-okozati viszonyaiban vizsgálta, Balogh Lajos budapesti nyelvész ugyanezt a magyarországi súlypontú nyelvjárási, nyelvatlaszmunkálatok keretébe helyezi. Cseh Márta már ennek a gazdag életműnek talán legnagyobb hatású, legnemesebb eredménye, a Szlavóniai (kórógyi) szótár fölé hajol elemző figyelemmel. Végső soron azonos alapállású volt Rajsli Ilona előadása is, de a korábbi és későbbi előzmények vonulatában vizsgálódva egy dialektológiai hiányműfajunk délvidéki nyelvjárási szótár szükségességét, lehetséges elveit fogalmazza meg.