Tárt kapukhoz fényösvény viszen [antikvár]

MESTEREK TANITVANYA A KÖLTŐI PÁLYA ÁLLOMÁSAI A költő életútja A tárt kapukhoz fényösvény viszen, a végtelennek nincsen messzesége. (Dsida Jenő: Tükör előtt) Dsida Jenő 1907. május 17-én, Szatmárnémetiben született. Édesapja Dsida Aladár, mérnökkari tiszt, édesanyja csengeriTóth Margit. Édesanyja szülői kényszer hatására 1905. március 5-én Binder Félix Milán postatiszttel kötött házasságot. A férj betegsége következtében csupán forma szerinti kötést törvényszéki ítélettel 1909. május 5-én felbontották. Dsida Aladár és Tóth Margit időközben született nagyobbik fia azonban még hosszií ideig viselte a Binder nevet, amelyen 1907. május 24-én az állami anyakönyvbe bejegyezték. Az 1921/22. évi gimnáziumi értesítőben ugyan már Dsida néven szerepei, ezt a nevet azonban hivatalosan csak valamivel később vehette fel, az 1923. jiilius 25-én megkötött és ugyanazon év október 22-én a hatóságoktól jóváhagyott örökbefogadási szerződés alapján (Muzsnay 1992). Szülei 1910-ben Budapestre, az Ilka utca 15. szám alá, a következő évben pedig újonnan épített budai villájukba költöztek. Itt éltek 1914-ig, a világháború kitöréséig. Dsida Aladár az elsők között vonult hadba, és esett rövidesen fogságba. A család többi tagja ekkor Beregszászra, Dsidáné állomásfőnök édesapjához költözött. A nagyobbik fiú, Jenő Budapesten, apácáknál kezdte az elemi iskolát, majd Beregszászon, szintén apácáknál folytatta. Amikor a fogságból hazatérő Dsida Aladárt állomásparancsnoknak nevezik ki Szatmárnémetibe, fia a gimnázium második és további osztályait szülővárosában látogatja. Az éppen akkor életbe léptetett, kisebbségeket sújtó oktatási törvény és egyéb méltatlan körülmények ellenére 1925-ben sikeresen érettségizik a helybeli Mihai Eminescu Líceumban (Tóth 1992: 516). Még ugyanabban az évben beiratkozik a kolozsvári egyetem jogi karára. 1926-ban szülei is Kolozsvárra költöznek, ekkortól tehát nagyobbik fiuk nemcsak az egyetemnek, hanem a kincses városnak is jogszerű polgára. Az egyetemet, tudjuk, sohasem végzi el. Tanulmányi helyzetéről, vizsgáiról 1931. március 11-én Kócsy Erzsébetnek címzett levele tájékoztat: „két vizsgán, az erdélyi és a román magánjogi egzámenen becsülettel megálltam helyemet, és ezelőtt egy héttel - átmentem", „szigorlatozni most már csupa olyan tárgyból kell, melyeket alapvizsgára megtanultam már" - írja. Majd hozzáfijzi: „Kevés kivétellel' (Dsida 1991: 140-141). További egyetemi szerepléséről